„Ezt nem veszem be” – válaszolta Stefan Füle arra a felvetésre, hogy sokak szerint Horvátország csatlakozása után bővítési szünet következik, és jó ideig nem fogadnak be újabb tagjelölteket az unióba. Bár a bővítést az EU-külpolitika legsikeresebb részének tartja, annyit elismert, hogy a gazdasági válság idején az emberek inkább a háztartási költségekre, nem pedig a kibővített Európa előnyeire figyelnek.

Lezárulhatnak ez év végéig a felvételi tárgyalások a horvátokkal, ha addig elvégzik a maradék házi feladataikat, a belépés legkorábbi időpontja pedig 2012 lehet. Noha a szomszédos Szlovénia (a határvita miatt) sokáig blokkolta a csatlakozási tárgyalásokat, a volt NATO-diplomata fontosnak tartotta megjegyezni: egyetlen tagállam, nem pedig a bővítés kedvezőtlen megítélése okozta a késedelmet. A biztos ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte, hogy a nyugat-balkáni térségben további megoldatlan viták „aknái” bukkannak fel: a horvát–szlovén konfliktus mellett ott van mindjárt a macedón–görög névvita. A fő feladat éppen ezért felkutatni és időben hatástalanítani az efféle „gyúanyagot”.

Néhány EU-tagállam megpróbálta ugyan lebeszélni Szerbiát, hogy beadja a csatlakozási kérelmet, de ezt tavaly decemberben Belgrád megtette. Füle megjegyezte: ezek az országok sem azért akarták lebeszélni a szerbeket, mert nem ítélték őket elég felkészültnek, hanem mert az időzítést tartották szerencsétlennek. Még mindig nem fejeződött be például az EU–szerb stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációja (főként Hollandia fenntartásai miatt – A szerk.).

A következő állomás a tagság felé vezető úton az lenne, hogy az Európai Bizottság véleményt mond a szerb csatlakozási kérelemről – ám ezt csak akkor teheti meg, ha a tagállamok felkérik rá. Stefan Füle bizakodó, mert a tavaly év végi EU-csúcson a tagországok kilátásba helyezték, hogy idén júniusban visszatérnek erre a témára: így talán már ekkor zöld utat adnak.

Még Törökország kapcsán sem veszti el a derűlátását az EU-biztos, aki szerint az elmúlt hónapokban a tagállamok elkötelezettebbé váltak a török csatlakozás iránt. Noha német és francia politikusok korábban EU-tagság helyett inkább különleges partnerséget ajánlgattak a törököknek, még e két meghatározó uniós tagországot sem látja Füle a felvétel akadályának.

Egyetértés van egyelőre abban, hogy a csatlakozási folyamat Törökország és az unió számára egyaránt előnyös: mindenképpen ösztönzi például a török társadalom demokratikus nyitását. És azzal is tisztában van mindkét oldal, hogy a szavahihetősége forog kockán. A törököknek az ország megreformálására tett vállalásaikat kell teljesíteniük, az EU tagjainak pedig nem szabad megfeledkezniük arról, hogy egyhangúlag elkötelezték magukat, és – ugyancsak egyhangú döntéssel – megkezdték a felvételi tárgyalásokat.

Stefan Füle: Horvátország már 2012-ben bekerülhet