A végjáték elhúzódhat, de az ETA az utóbbi években jelentősen meggyengült – mondta lapunknak Florencio Domin guez baszk terrorszakértő, a Vasco Press hírügynökség vezetője. A belső problémákkal az ETA is tisztában van, és bár tervei között változatlanul szerepelnek nagyszabású merényletek, ezek kivitelezésére már nincs ereje. Jellemző, hogy míg az 1998-as tűzszünet után 23 halálos merényletet tudtak végrehajtani, a 2007 óta felmondott tűzszünet után már csak két gyilkosságra „futotta”.

A gyengülő ETA társadalmi támogatottsága is fogyóban van.

– Utánpótlást még tudnak toborozni, bár nincs tipikus „ETA-tag”, a társadalom minden szegmenséből jönnek – mondja Dominguez. Vannak köztük képzettek és kevésbé képzettek, s bár sokan radikális baloldali nézeteket vallanak, hiba lenne azt gondolni, hogy többségük munkanélküli vagy nincstelen lenne. Voltak időszakok, amikor az ETA a nőket is nagy számban vonzotta: az 1980-as évek végén például a tagok egyharmada nő volt, de azóta tíz százalékra csökkent az arányuk. Hogyan zajlik a toborzás? Szűk csatornákon, baráti vagy családi kapcsolatokon keresztül. Ha megismerték az illető hátterét, politikai nézeteit, megbízhatóságát, meghívják a szervezetbe. Lehet osztálytárs, szomszéd, barát barátja, lényeg, hogy radikális gondolkodású és kemény nacionalista legyen.

Ami az ETA külföldi kapcsolatait illeti, a baszkok válogatósak. Európában egyedül az északír IRA-val barátkoztak, (épp a hasonló függetlenség és a nacionalista mozgatórugók miatt), ám annál nagyobb érdeklődést tanúsítottak a közép- és dél-amerikai gerillaszervezetek iránt. Közös kiképzéseket szerveztek a nicaraguai sandinistákkal, és a kilencvenes évek óta szoros viszonyt ápoltak a kolumbiai FARC-kal. A gerillaszervezet a robbanóanyagokkal kapcsolatban, bombakészítésben és az úgynevezett városi terrorizmusban kérte az ETA tanácsait. Szövögettek ennél nagyratörőbb terveket is: Spanyolországban és Európában tartózkodó kolumbiai politikusok elleni merényletekhez szerették volna megnyerni a baszkok támogatását. Emberrablásokra is készültek, a túszul ejtett vagyonos üzletemberekért kasszírozott váltságdíjakból akarták finanszírozni a tevékenységüket. – Az ETA igent mondott a felkérésekre, de végül semmi sem lett belőlük. Nem tudjuk, hogy próbálkoztak-e, és nem sikerült, vagy valamiért le is tettek a tervekről – állítja a bilbaói terrorszakértő. Florencio Dominguez kitért a kérdés elől, mennyire érzi magát biztonságban a Baszkföldön. Az ETA gyakran fenyeget meg újságírókat, politikusokat, sokan kénytelenek elköltözni, bujkálni, vagy testőrt fogadni. –Személyes dolgokról nem szívesen beszélek, de tény: valódi veszélyt jelentenek a sajtóra és a sajtószabadságra – mondta.

Őrizetbe veszik a baszk ETA katonai vezetőjét és két társát