A múlt héten beiktatott Viktor Janukovics, akinek első útja Moszkva helyett Brüsszelbe vezetett, valószínűleg nem okoz majd zavarokat az unió és Oroszország kapcsolataiban. A stratégiai célok felvázolásán túl azonban senki sem merészkedett. Világos: az EU, Ukrajna és Oroszország által között a politikai egyensúlyozás korszaka következik.

Janukovics Brüsszelben realista hangot ütött meg. Mint rámutatott: kérdéses, rá tudja-e venni a parlamentet egy új kormány támogatására, s egyáltalán az ötvenmillió lakosú ország modernizálásához szükséges reformok megindítására.

Hasonlóképpen óvatos hangot ütöttmegHermanVan Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke és José Manuel Barroso bizottsági elnök is. Janukovicsot arra ösztökélték: Ukrajna állapodjon meg minél előbb a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy úrrá tudjon lenni a pénzügyi válságon, majd lásson hozzá a reformokhoz. Brüsszel kész megfontolni a vízumkönynyítéseket, tető alá hozni a társulási szerződést.

Janukovics „retorikájában” megjelentek a reformelemek, köztük az IMF-megállapodás, a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás korszerűsítése. Vendéglátóit azzal nyugtatgatta: kész az ukrán gázpiac kialakítására is, miután az unió anyagilag támogatta a gázvezetékek korszerűsítését azzal a feltétellel, hogy Kijev leépíti az ártámogatásokat. Ukrajna kulcsország különösen az új uniós tagok energiaellátásában, s így a szállítások biztonsága a kapcsolatok egyik alapeleme.

Barroso nem győzte hangsúlyozni, hogy Ukrajna európai állam, hozzátéve: a viszony javítása nem irányul a szintén stratégiai partnernek tekintett Oroszország ellen. Lengyel és svéd részről azonban erőteljesen sürgetik a minél nagyobb nyitást Ukrajna előtt. Pont az a két tagállam teszi ezt, amely keményebben politizálna Moszkvával szemben.

Az Európai Parlamentben, amelynek elnökével, a lengyel Jerzy Buzekkel szintén tárgyalt Janukovics, a minap még az uniós tagságot is „meglebegtették” Ukrajna előtt. Ám Kristina Ojuland volt észt külügyminiszter, liberális európai képviselő lapunknak azt mondta: az EU csak egységes külpolitikával léphet fel hatékonyan. Moszkva legnagyobb félelme, hogy elveszíti az Ukrajnát is magába foglaló befolyási övezetét. Az EU nem ismeri el a befolyási övezetek létét. A nagy tagállamok Moszkvával folytatott üzleti különalkui miatt lassan halad a keleti szomszédságpolitika építése a Fehéroroszország Azerbajdzsánig terjedő térségben, hiszen a cél az Európai Unió befolyásának növelése.