„Igaz és szent a boszniai szerbek ügye”
Igaznak és szentnek nevezte a boszniai szerbek ügyét Radovan Karadzsics, a háborús bűnökkel, népirtással vádolt egykori boszniai szerb vezető, aki tegnap Hágában ártatlannak vallotta magát. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék előtt a 64 éves Karadzsics a vádirat ismertetésekor még megtagadta a jelenlétet, és kérte a tárgyalás elhalasztását. Három hónap szünet után hétfőn újabb tárgyalást tartottak. A vádlott ezúttal megjelent bírái előtt, és védekezésében azt állította, „soha fel sem merült a szándék – sem a gondolat, de még kevésbe a terv – a muszlimok és horvátok kiűzésére” a boszniai szerbek által kikiáltott köztársaság területéről. Szerinte a boszniai szerbek csak szerették volna egyben tartani Jugoszláviát. Jugoszlávia szétrombolásáért elsősorban Németországot tette felelőssé. „Nem magamat, a halandót akarom védeni, hanem egy kis bosznia-hercegoviai nemzet nagyságát, mely az elmúlt 500 évben rengeteget szenvedett” – közölte. Elárulta: bizonyítékai is vannak, többek közt arra is, hogy a szarajevói piacot ért támadás 1994-ben –melyben hetvenen haltak meg – megrendezett volt. Elítélte a nyugati sajtót is, mely szerinte ezt mind kritikátlanul tálalta. A vád szerint az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban az egykori pszichiáter Karadzsics volt a háborús bűnök, etnikai tisztogatások és népirtás „építőmestere”. Ő tervelte ki a bűncselekményeket, ő alakította ki az ennek megfelelő politikát, és ő felügyelte a cselekményeket elkövető fegyveres erőket. A népirtással, népirtásra való összeesküvéssel, valamint emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Karadzsicsra akár életfogytig szóló szabadságvesztés is várhat. A vádirat 11 pontban öszszegzi a terhére rótt cselekményeket, így a srebrenicai mészárlást és a Szarajevó ellen 44 hónapon át tartó tüzérségi támadássorozatot. A vád összesen 407 tanút kíván megidézni. Karadzsics tegnap cinikus retorikai kérdést is feltett beszéde során: „Hogyan várjuk el, hogy a szerbek és a muszlimok békében éljenek egymás mellett, ha a muszlimok azt hiszik, mindezt a szerbek tették velük?”
Karadzsics élesen bírálta a 90-es évek elejének muszlim bosnyák vezetőit, akik szerinte provokálták a szerbeket. Közölte: a boszniai muszlimokat „sötét erők” vezérelték, amit majd a tárgyalás mai folytatásán hajlandó csak kifejteni. Karadzsics szerint a muszlimok ma is a hatalom kizárólagos birtokosai akarnak lenni Boszniában. Karadzsics nyolcfős védői csapata szerint az egykori vezető azt is elmondja majd, miért voltak Szarajevó és Srebrenica legitim katonai célpontok, és hogy az ENSZ-katonák valójában nem voltak semlegesek.
Eközben államcsőd fenyeget Bosznia-Hercegovinában. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kölcsönökhöz feltételül szabta, hogy csökkenteni kell a veteránoknak járó pénzeket. Hercegovinában ugyanis a költségvetés csaknem negyven százalékát veteránok és családjaik kapják meg különböző járulékok formájában. A veteránok tüntetéssel fenyegetőztek, ha az országrész vezetése megnyirbálja a pénzüket.
Karadzsicsot bűnszervezetben való részvétellel gyanúsítják. Társai: Momcilo Krajisnik, a szeparatista boszniai szerb parlament elnöke húszéves börtönbüntetését tölti az Egyesült Királyságban, Szlobodan Milosevics 2006-ban halt meg Hágában, Biljana Plavsicsot, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) egykori elnökét tavaly ősszel helyezték feltételesen szabadlábra, Nikola Koljevic, a boszniai szerb nacionalisták egyik vezére a háború után öngyilkosságot követett el, Momcilo Mandicot, az RS egykori igazságügyminiszterét felmentette a szarajevói bíróság. Jovica Stanisics, az Állambiztonsági Szolgálatok egykori vezetője, Mico Stanisic, az RS belügyminisztere, Franko Simatovics, a szerb titkosszolgálat vezetője, és Vojislav Seselj szerb nacionalista politikus ellen még mindig folynak az eljárások Hágában.
