De olaj talán igen. Történt ugyanis, hogy egy brit vállalat bejelentette: próbafúrásokat végez a Falkland-szigettől 60 kilométerre, a tengerfenéken. Feltételezések szerint olajat rejt a kontinentális talapzat, akár 60 milliárd hordónyit. Több sem kellett az argentin kormánynak, amely úgy érezte, hogy kimarad a jó üzletből, és azzal érvelt: megsértették a szuverenitását. Elrendelte, hogy ezentúl minden hajónak külön engedély kell, ha argentin kikötőben köt ki, és amelyiknek nincs, azt kíméletlenül visszafordítják.

Szó szót követett, és az argentinok mögé gyorsan felsorakozott a legtöbb latin-amerikai ország. A riói csoport hét elején tartott csúcstalálkozóján Hugo Chávez venezuelai elnök magának II. Erzsébet brit királynőnek üzent: a gyarmatosítás kora lejárt, és ideje búcsút mondani a Falkland-szigeteknek is. De még a nemzetközi ügyekben jóval józanabb brazil Lula elnök is felemelte a szavát: vajon milyen földrajzi, politikai vagy gazdasági ok szól amellett, hogy a szigetek Angliához tartoznak? Talán csak nem az áll a háttérben, hogy Nagy-Britannia az ENSZ BT állandó tagja? – vetette fel.

Az argentin külügyminiszter meg sem állt az ENSZ-ig, ahol Ban Ki Mun főtitkárt próbálta rávenni, hogy közvetítsen a két ország között – ám ehhez London beleegyezése kellene. A britek viszont úgy gondolják: semmi ok az egyeztetésre, elvégre a Falkland-szigetek az ő területük, a felségvizekhez is joguk van – hangoztatta David Miliband külügyminiszter. De biztos, ami biztos, máris útnak indítottak egy tengerelattjárót. Az Egyesült Államok eközben látványosan próbál semleges maradni. Mindez éles ellentétben áll azzal, hogy 1982-ben az amerikai lakosság és a Reagan-kormány komoly támogatást (és hírszerzési segítséget nyújtott Margaret Thatchernek, amikor az úgy döntött: visszafoglalja a szigeteket.

A kétezer-ötszáz lakosú szigeten a helyszíni jelentések szerint érezni a politikai feszültséget, bár az ott lakók főként abban bíznak: ha kiderül, hogy olajtartalékok vannak a környékén, jelentősen fellendül a helyi gazdaság. Vagyis végre függetleníthetnék magukat a birkáktól és a halászattól. Argentin fennhatóságról azonban a többség hallani sem akar.

Buenos Aires 1833 óta próbálja megszerezni a Falklandszigeteket Nagy-Britanniától. 1982-ben az argentin tábornokok meg is szállták a szigetet, de Thatcher a második világháború óta indított legnagyobb brit katonai offenzívával kisöpörte őket. Ezzel nemcsak a szigetfoglalás fúlt kudarcba, hanem az argentin katonai diktatúra is összeomlott.

Ám nincs kizárva, hogy most is belpolitikai okok állnak a falklandi szópárbaj mögött. Cristina Kirchner argentin elnök asszony népszerűsége alig 20 százalékos, és a sajtó az elnöki pár (Cristina előtt férje, Néstor állt az ország élén) gyanús meggazdagodásától hangos. Jövőre elnökválasztásokat tartanak, de a Kirchnerék mögött álló peronista párt tavaly a parlament mindkét házában elveszítette a többségét. Ilyenkor kifejezetten jól jön egy kis diplomáciai perpatvar.