Popkirály lett az olasz uralkodójelölt
Az ízig-vérig arisztokrata Emanuele Filiberto rezzenéstelen arccal fogadta a San Remó-i közönség tiltakozó fütyülését, mivel az otthonról szavazó tévénézőknek csak a második legjobb volt. A ’46 júniusában népszavazással száműzött utolsó olasz király, II. Umberto unokája nem tud énekelni. Az erre képes Pupóval és a tenor Luca Canonicivel alkotott triótól a kritikusok a hajukat tépték, főleg attól, hogy a dal címe Italia, amore mio (Itália, szerelmem) volt. A fesztivált egy hétig néző, napi 12 millió olasz azonban meghatódott: szegény herceg, hangja nincs, de hát a családjával együtt annyit bántottuk, szavazzunk rá! Majdnem megnyerte a fesztivált.
Zseniális imázsakció – dicsérte az olasz sajtó az eddig általa elkényeztetett idiótának tartott Emanuele Filibertót, akiről 38 évesen az ellenkezője derült ki.
1994-ben mutatta meg magát először az olaszoknak: a tévében Juventus-szurkolóként egy népszerű fociműsorban, Genfből kommentálta kedvenc csapatát. Olasz földre nem léphetett, megpróbált leszállni az egykori királyi főváros, Torinó repülőterén, de a gépről nem engedték le. Ezután korona logós uborka reklámjához kölcsönözte arcát, egy évre rá, 2002-ben pedig eltörölték a száműzetést. Az olasz politikában nem volt ennyire sikeres: 2008-ban nem jutott be a római parlamentbe, 2009-ben az európaiba se.
Diadalt aratott viszont a Szombat esti láz tévés táncversenyen. Táncolni sem tud, de tangóval első lett, és második most februárban a San Remó-i táncdalfesztiválon.
Az internetes profilján tévés személyiségként bemutatkozó Emanuele Filiberto belopta magát az olaszok tévéjébe, hétköznapjaiba és szívébe. Jólnevelt fiatalember lett a mamák szemében, jó szabója van a férfiak szerint (a Mussolinit is kijátszó nagyapját idéző), ravasz Savoia a sajtónak, amely észrevette, hogy a San Remó-i füttykoncertet Emanuele Filiberto nemesi alázattal fogadta. Mindig kimért, sosem hangos, hagyja magát bántani is – és a végén nyer.
Ugyanilyen csendesen követel három éve 260 millió eurós erkölcsi kártérítést az olasz államtól, a nemzeti bankban őrzött koronaékszerekkel. És ugyanilyen elegáns határozottsággal védte a 2006-ban pénzmosásért olasz börtönbe zárt apját, Vittorio Emanuelét.
Nem tudni, mi végső célja, a trón vagy a politika, de a csapból is folyó Emanuele Filiberto előtt méltán tisztelegnek a monarchista testőrök, akik a római Pantheonban őrzik ősei sírját. Itáliának ismét van királya – még ha csak a képernyőn is.