E héttel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa soros francia elnökségével elvben le kellene zárulnia az Iránnal szembeni szankciókról folytatott vitáknak, ám ez diplomaták szerint heteket is csúszhat. A körvonalazódó helyzet szerint „zsilipkapu” szankciókról lenne szó, azaz olyan jogi nyelvezetről, amivel az állandó BT-tag, de vonakodó kínaiak és oroszok is „bejöhetnének” rajta –de amelynek alapján az USA és az európaiak saját hatáskörben szorosabbra vonhatják a gyűrűt a teheráni rezsim körül.

Mint a The Washington Times a minap megírta, amerikai részről szó van például róla, hogy a terrorizmust támogató tényezőnek nyilvánítják a teheráni központi bankot is, a már feketelistán lévő tizenöt pénzintézet mellett. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter „bénító szankciók” szükségességéről beszélt; ez egybeesik az izraeli megfogalmazással.

Amerikai és ENSZ-illetékesek elismerik az eddigi puhább, tárgyalásos hozzáállás kudarcát, különösen, hogy Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség minapi, nyugtalanító jelentése nyomán is hallgat. – Nem értjük, hogy miért nem ül a tárgyalóasztalhoz, válaszol konstruktívan a kérdésekre. És ebből tanulságokat kell levonnunk – mondta P. J. Crowley washingtoni külügyi szóvivő. – Minden, a tárgyalásokra irányuló erőfeszítésünk elbukott. Az óra ketyeg – fogalmazott Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke.

Az Iránon fogást keresgélő Obama-adminisztrációval ellentétben befolyásos washingtoni külpolitikai elemzők egyre nyíltabban vetik fel az utóbbi hetekben a „hogyan tovább” kérdését. Azzal is számolnak, hogy Irán még a jelenlegi amerikai elnöki ciklus alatt, azaz 2013 elejéig atomhatalommá válhat – az USA pedig ezt fegyverrel nem fogja megakadályozni, sőt egy ilyen próbálkozás nem, illetve csak átmenetileg vezetne eredményre. Eközben tekintettel kell lennie az izraeliek veszélyérzetére és lépéseire, már csak azért is, mert egy teheráni válaszlépés közvetlen amerikai érdekeket veszélyeztetne.

A napi kommentároknál is fontosabb – mert nyíltan a felső döntéshozói kör íróasztalára készül – a legbefolyásosabb agytröszt, a külkapcsolatok tanácsa első alelnökének és egy főmunkatársának közös cikke a Foreign Affairs legfrissebb számában. Ebben James Lindsey és Ray Takeyh azt boncolgatja: Washington a nukleáris elrettentés politikájának ügyes alkalmazásával megakadályozhatja, hogy Irán lángba borítsa a Közel-Keletet, miközben Izraellel formális védelmi szerződést köthet. Három esetre pedig nyíltan ki kell mondania, hogy Teheránnak akár amerikai atomtámadással is számolnia kell: ha 1. akár konvencionális háborút indít; 2. atomfegyvert, technológiát ad át másnak; 3. fokozza a terrorizmust támogató tevékenységét. James Baker volt külügyminiszter azt javasolja: az USA terjessze ki az atomernyőt Izraelre, Egyiptomra és az öbölállamokra.

Mahmud Ahmadinezsad iráni (balról a második) és Bassár el-Aszad szíriai elnök (balról a harmadik) egy mecsetben