Izrael szolgálatában állt a „Zöld herceg”
Moszab Ciszjordániában nőtt fel, és az izraeliekről – akik gyakran rontottak a családra, hogy letartóztassák apját –csak annyit tudott, hogy gonoszok. 1996-ban 18 évesen őt is letaróztatták, mert aktív volt a Hamasz diákszervezetében, és fegyvert is vásárolt.
Aztán egyik nap egy Sin Bétügynök felajánlotta, dolgozzon velük: a sejkfiaként apalesztinok megbíznak benne, és a legmagasabb körökbe jut el. Moszab először azért mondott igent, hogy kettős ügynök legyen. Ám amikor látta, milyen kegyetlenséggel bánnak a hamaszos rabok a börtönben azokkal, akikről azt gondolják, hogy kollaboránsok, elbizonytalanodott, ki is áll a jó oldalon. Tizenhat hónap múlva szabadult. Tartótisztjével, „Loaj századossal” jó kapcsolata alakult ki, miután Moszab döbbenten tapasztalta, hogy ez az izraeli valójában rendes ember.
Három év elteltével Moszab mindenhova elkísérte apját, így pontos információkat tudott adni a palesztin szervezetekről. Könyvében azt állítja, köze volt ahhoz, hogy Izraelnek sikerült letartóztatnia Marvan Bargutit, a második intifáda egyik főszereplőjét. Sőt Moszab bizonyítja, hogy a második intifáda nem spontán módon, hanem feltehetően Jasszer Arafat palesztin vezető utasítására tört ki.
Moszab hetente egyszer telefonon beszélt Khaled Masallal, a Hamasz szíriai száműzetésben élő vezetőjével. A Moszad egyszer a Sin Béthez fordult, segítsen kideríteni egy ramallahi „veszélyes alak” személyazonosságát, aki rendszeres telefonkapcsolatban áll Masallal, de a Sin Bét nem fedte fel informátora kilétét.
Loaj százados szerint Moszab rengeteg ember életét mentette meg: több tucat öngyilkos merényletről adott le időben információt. Moszab hangsúlyozza, nem a pénzért csinálta, hanem azért, hogy életeket mentsen.
A saját apjához is ő vezette el az izraelieket. Azt mondja, ha nem tette volna, az izraeliek megölték volna a sejket. Apja a sajtóból értesült arról, hogy fia az izraeliekkel dolgozott. A sejk most is börtönben van, ahonnan csak egy rövid üzenetet küldött: „a történet nem igaz”.
Moszabnak azonban tíz év után elege lett. Most amerikai hittársai adományaiból él, és azt reméli, hogy a könyv bevételeiből meg tud majd élni.