A koreai származású fiatalember saját bevallása szerint a kínai-koreai határvidéken azért ment át a befagyott Tumen határfolyón, hogy rávegye a phenjani vezetést az országban raboskodó politikai elítéltek szabadon engedésére. Park dél-koreai munkatársai beszámoltak arról is, hogy a misszionárius egy levelet is vitt magával Kim Dzsong Il phenjani vezető részére, amelyben az emberi jogok helyzetének javítását sürgette.

A KNDK lassan már rutinszerűen kezeli az ország területére tisztázatlan céllal belépő határsértők kérdését. Amikor 1968-ban a koreai partoknál elfogták az USS Pueblo amerikai kutatóhajót, a legénység szabadon bocsátásáért a phenjani vezetés mindenképpen írásos bocsánatkérést akart kapni. Ezt sikerült is kierőszakolniuk, de a legénység elengedését követően a washingtoni döntéshozók érvénytelennek nyilvánították a nyilatkozatot.

A kilencvenes évek végén egy amerikai férfi a kínai–koreai határvidéken átúszott a határfolyón, amelynek túlpartján azonnal letartóztatták. Pár hónappal később a szülei lehetőséget kaptak, hogy 100 ezer dolláros „büntetést” fizessenek fi uk szabadon bocsátásáért. Tavaly márciusban pedig két amerikai újságírónő – a kínai származású Laura Ling és a koreai származású Euna Lee – ment át a Tumen határfolyó koreai oldalára. A két nőt először tizenkét éves kényszermunkára ítélték, majd augusztusban Bill Clinton amerikai exelnök phenjani látogatásáért cserébe szabadon engedték.

A fiatal misszionárius váratlan szabadon bocsátása azt bizonyítja, hogy a KNDK megtanulta maximálisan kiaknázni az illegális határátlépések propagandaértékét. Amikor decemberben Robert Park eltűnt a határfolyó túloldalán, a helyszínen tartózkodó segítője biztatóan azt nyilatkozta, hogy szerencsére nem lehetett lövést hallani. Másfél hónapig semmit sem lehetett tudni Parkról, majd a KCNA hivatalos phenjani hírügynökség bejelentette a férfi elengedését, és közölte bűnbánó nyilatkozatát. Ebben a misszionárius leírja, hogy a „nyugati dokumentumfilmek” hatására régebben negatív képe volt az országról, de a KNDK-ba belépve semmi jelét nem tapasztalta az emberi jogok megsértésének. Csupa kedves emberrel találkozott, és lehetősége nyílt felkeresni a fővárosban lévő Pongszu református templomot is, ahol buzgó hitélet jeleit tapasztalta. (A templomot 1988-ban építették, hogy a külföldi látogatók számára bizonyítékul szolgáljon a vallásszabadság biztosításáról. A kirakat-gyülekezetet a hivatalos adatok szerint körülbelül 300 hívő látogatja.)

Park észak-koreai missziója közvetve tehát hozzájárult ahhoz, hogy a phenjani rezsim ismét saját humanizmusát hangoztathassa. A férfi szabadon bocsátása az Egyesült Államok és még az ENSZ irányában is jó pontot jelenthet a KNDK-nak.