Első beszédében az államfő Oroszországtól és az EU-tól egyenlő távolságot tartó, semleges állam megvalósítását ígérte a kijevi parlamentben, száz külföldi vendég – köztük Sólyom László magyar államfő – jelenlétében. A ceremónián azonban nem vett részt sem elődje, a mostani választásokon öt százalékot szerzett Viktor Juscsenko, sem a Janukovics mögött másodikként befutó kormányfő, Julia Timosenko aki továbbra is vitatja a választások tisztaságát.

Igaz, ezzel a politikus már egyedül van: az európai szervezetek megfigyelői szabályosnak és demokratikusnak ismerték el a választásokat, és a független exit pollok is összhangban voltak a Timosenko 3,5 százalékpontos vereségét jelző végeredménnyel.

A most ellenzékből hatalomra jutó politikus már elfogadható partnerré vált a Nyugat számára is: az EU-t Catherine Ashton külügyi főképviselő, az Egyesült Államokat pedig James Jones nemzetbiztonsági tanácsadó képviselte a beiktatáson. Janukovics első útja hétfőn Brüsszelbe vezet. Bár Oroszország 2004-ben egyértelműen Janukovics mellett állt, mára bebizonyosodott, hogy az új államfő nem jelenti Moszkva korlátlan befolyását Ukrajnában.

Janukovicsra súlyos gazdasági örökség vár: az ukrán gazdaság 2009-ben 15 százalékkal csökkent, az idei – még mindig el nem fogadott – költségvetésben 20 milliárd dolláros lyuk tátong, ami a GDP 8 százalékát teszi ki. Ennek lefaragásához a lakossági gázáremelést is végre kell hajtania Janukovicsnak.

Politikailag nehezíti a megszorító intézkedések végrehajtását, hogy a Timosenko vezette kormány nem tekinti partnernek az államfőt. Az új koalíció legkorábban a jövő héten jöhet létre. Akadályt jelent az is, hogy az ország kelet-nyugati megosztottsága továbbra is fennáll: az orosz ajkúak lakta Kelet-Ukrajna egyértelműen Janukovics mögött áll, ám a fővárossal együtt a nyugati részen a választásokat magasan Timosenko nyerte.

Viktor Janukovics beiktatása a kijevi parlamentben