Feltűnően éles hangon bírálta a NATO-t, illetve azon belül az európai szövetségeseket Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen, egy NATO-szemináriumon elmondott beszédében azt mondta: „Az, hogy demilitarizálják Európát – ahol a közvélemény és a politikai osztály széles tömegei ellenérzéssel viseltetnek a katonai erővel és a vele járó kockázatokkal szemben – a XX. századi áldásból a valódi biztonság és a tartós béke akadályává vált a XXI.-ben.”

A pacifi sta szellemre vezethető vissza a Pentagon feje szerint az is, hogy a 28 tagú szövetségből mindössze öt tagállam teljesíti azt a vállalást, miszerint bruttó hazai összterméke legalább két százalékát védelemre fordítja. (Egyikük az Egyesült Államok több mint négy százalékkal; Barack Obama elnök a 2011-es pénzügyi évre rekordösszeget, 708 milliárd dollárt kért a Pentagonnak a kongresszustól.) A katonai büdzsé a hidegháború vége óta töretlenül csökkent, miközben a NATO a területén kívül páratlan műveleteket hajt végre az utóbbi években – mutatott rá Gates. Az eredmény: a szövetség hiányt szenved alapvető harci képességekben, így nem áll a rendelkezésére például elég szállítógép, helikopter vagy tanker a légi utántöltéshez. (Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár januárban az oroszoktól kért helikoptereket.)

Saját megfogalmazása szerint ébresztőnek szánt beszéde végén Gates azzal édesítette meg a szövetséges országokból is megjelent tisztségviselők, katonák és szakemberek előtt beadott keserű pirulát, hogy megjegyezte: tavaly nyárhoz képest 20 ezerrel, 50 ezer főre emelték a (nem amerikai) csapatok létszámát Afganisztánban. Ezt „páratlan szintű elkötelezettségnek” nevezte, amelyet most a szövetség intézményi átalakításában is meg kellene szerinte mutatni.

A washingtoni szeminárium az utolsó volt azok sorában, amelyek nyomán a szakemberek ajánlásokat tesznek a szövetség új stratégiai koncepciójára. Ugyanakkor – noha egyes országokat Gates nem emelt ki – beszéde abban a kontextusban hangzott el, hogy: Hollandiában kormányválságot okozott az afganisztáni kivonulás terve, miközben a 2001 óta a Tartós Szabadság hadműveletben elesett amerikai katonák száma éppen átlépi az ezres lélektani határt. Az amerikai miniszter szavaira válaszul Espen Barth Eide norvég védelmi államtitkár azt mondta: a bírálat érthető ugyan, de nem az európai katonai kiadások növelése a megoldás, hanem a hatékonyság növelése szorosabb együttműködés révén.

További hatszáz kiképző megy Afganisztánba

A NATO bejelentette szerdán, hogy a szövetség európai tagállamai további 600 oktatót ajánlottak fel az afgán hadsereg kiképzéséhez. James Appathurai NATO-szóvivő elmondta, hogy a decemberben felajánlott 1000 fővel együtt elérték a szükséges létszám felét. A szövetség afganisztáni missziójának fontos eleme, hogy az afgán hadsereg és a rendfenntartó erők olyan felkészültségi fokot érjenek el, hogy fokozatosan átvehessék a NATO feladatait a felkelők elleni harcban.

Az új stratégia az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-csapatok főparancsnoka, Stanley McChrystal nevéhez fűződik. Lényege, hogy fokozatosan az afgán hadsereg vegye át a felelősséget a hadműveletekért, a biztonság szavatolásáért.

Az európai elkötelezettség –nem utolsósorban az ellenséges közvélemény miatt – egyre erőtlenebb. Az európai államok lefaragják katonai költségvetésüket, miközben egyre többen vélik úgy, hogy a háborút nem lehet megnyerni. Legutóbb a holland koalíció bomlott fel, mert a szocialisták tartják magukat a korábbi megállapodáshoz a 2000 fős holland csapatok idén nyáron történő kivonásáról. Nem kizárt, hogy mások is követik a példát; az ugyancsak az ország déli részén állomásozó kanadaiak is tervezik 2800 fős csapataik kivonását.

A NATO-központban azt remélik, hogy a jövő év végéig a jelenlegi 97 ezer főről csaknem a duplájára emelkedik az afgán hadsereg létszáma, a 94 ezres rendőrségé pedig további 40 ezerrel bővül. (MTI)