Arra a kérdésre, hogy az orosz energiaszállítási tervek, a javuló orosz–amerikai viszony miként hat a Nabuccora, Morningstar bonyolultnak minősítette a helyzetet. A Nabucco vállalatai intenzív tárgalásokat folytatnak Azerbajdzsánnal, a Shah Deniz gázlelőhely (a Nabucco egyik ellátási forrása) üzemeltetőivel. A színfalak mögött már nagy haladást értek el – mondta az amerikai elnök eurázsiai energiaügyi megbízottja, aki megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a Nabucco-projektben.

Azerbajdzsánnak és Törökországnak meg kell egyeznie a tranzitról, a gázárról, amire van remény, hiszen mindkét fél érdekelt benne. Ami a többi beszerzési lehetőséget illeti, Irakból (lehetséges, hogy Türkmenisztánból is), más közel-keleti forrásokból számítanak szállításokra. Irán esetleges beszállítói szerepét mind az Egyesült Államok, mind számos európai ország elutasítja.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország csatlakozna a Nabuccohoz, Morningstar úgy vélekedett: a Nabucco kapacitásának felét nyilvános versenyalapon használhatják fel szállítók.

A Gazprom részt vehet a versenyben.

Ami a Nabucco–Déli áramlat–Északi áramlat versenyt illeti, az USA nem ellenzi a Déli áramlatot – szögezte le Morningstar. Felvetésünkre, hogy az orosz projekt mögött a kormány áll, a növekvő energiaárak miatt emelkedő bevételekkel, fedezettel; a másik oldal, a Nabucco pedig vállalatokon alapszik, amelyeket a kormányok támogatnak, de nincsenek kormánygaranciák, a nagykövet kifejtette: egy projektnek, ha magánvállalatok vesznek részt benne, nyereségesnek, ésszerűnek kell lennie. A politikának van benne szerepe, de a végső szót a kereskedelmi érdekek, a piac mondják ki.

– Magától értetődik, hogy a Gazprom nagy szerepet játszik. Viszont túl egyszerűsítőnek tartom a szemléletet, hogy az orosz kormány döntést hoz, és a vezetékek megépülnek. Végső soron a Déli áramlat 20-25 milliárd euróba kerülhet, és itt kereskedelmi-piaci szempontok is belejátszanak a döntéshozatalba – hangoztatta az amerikai diplomata. Morningstar örömmel nyugtázta, hogy Kína is megjelent a gázpiacon, és Türkmenisztánból megindultak a gázszállítások. Környezetvédelmi szempontból az a kívánatos, hogy Kína a szén helyett minél több földgázt használjon. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Türkmenisztán szállít majd gázt Nyugat felé is. A türkmének ezzel kapcsolatban azt hangoztatják: van elég gázuk, hogy a kínaiaknak, az oroszoknak és a Nyugatnak is szállítsanak.