Baráth László, sárréti (Blahová) vállalkozó néhány napja beadványban követelte a helyi önkormányzattól, hogy magyarul is hirdessenek a helyi hangszóróban. – A csaknem négyszáz lelket számláló falunkban a legutóbbi népszámlálás szerint ötvenkét százalék a magyarok arányszáma. Ezért törvényes joguk, hogy az anyanyelvükön is tájékoztassák őket – ismételte meg érdeklődésünkre az érveit a fiatalember. Otakar Tomesek polgármester meglepő válasszal szolgált: a hivatal két alkalmazottja hozzá hasonlóan szlovák, egyikük egy kicsit ugyan beszél ugyan magyarul, de csak a konyhanyelvet. Nincs hát, aki lefordítsa a hivatalos szöveget és beolvassa. – Pénzünk sincs külsős személy honorálására. Ha valaki ellenszolgáltatás nélkül vállalkozna erre, máris megteheti! –közli. Aztán arról panaszkodik: a két helységnévtábla is sokba kerül, mert a magyart ismeretlenek gyakran leszedik.

A Kis-Dunához közeli faluban magyarok, továbbá az egykori morva telepesek leszármazottai és szlovák betelepültek laknak. Az utóbbiak azt bizonygatják, itt még sosem volt nemzetiségi konfliktus, most sem lesz, mert mindenki ért szlovákul. Néhány helybelinek azonban kissé más a véleménye.

– Azért nem menne csődbe a polgármesteri hivatal, ha valakit alkalmaznának a hivatali közlemények magyarra fordítására és beolvasására.Mondjuk, a befizetett adóinkból. Nálunk már csak a temetésen hall magyar szót az ember, még a misék is szlovák nyelvűek – mondja Piroska néni, aki a teljes nevét nem árulja el. – Magunk tehetünk minderről, mert nem állunk ki erőteljesen a jogainkért, s nem választottunk magunk közül polgármestert. Baráth Laci beadványával talán megmozdul itt valami – közli Lelkes Vince.

Tóth Károly, a huszonöt civil szerveződést tömörítő, a szlovákiai magyarok jogsegélyét felvállaló Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) ügyvivője szerint az eset igazolja Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának véleményét. – A szlovák nyelvű tájékoztatásról jogszabály rendelkezik. Ott, ahol a kisebbségiek, többek között a magyarok aránya eléri a húsz százalékot, az ő anyanyelvükön is lehet közölni az információkat. Ám ez már nem kötelező. Ha a helyi önkormányzat akarja, akkor megszervezi a kétnyelvű hirdetést és a feliratokat. Ha nem, akkor könnyen találhatnak kifogást, hiszen senkit sem vonhatnak felelősségre – fűzte hozzá Tóth Károly. Elmondta: a februártól ingyenesen zöld számon és internetes címen közel húsz bejelentés érkezett, többségükben a sárrétihez hasonló ügyekről. Gál Gábor jogász, az SZMK által felkért egyik szakértő szerint addig aligha csitulnak a kedélyek, amíg a szlovák kormány nem szánja rá magát a kisebbségi nyelvtörvény megalkotására.

Fogyóeszköz a magyar helységnévtábla a csallóközi faluban