Magyarok is figyelték Mohamed mollát
Pakisztánban fogták el a múlt héten Abdul Salam mollát, az afganisztáni Kunduz tartomány tálib vezetőjét, és Mohamed mollát, a tálibok vezetőjét Baghlan tartományban, ahol a magyar kontingens is dolgozik. A Spiegel hetilap egyenesen Németország első számú ellenségeként jellemezte Salamot, aki Mohamed mollával együtt állítólag felelős azért, hogy az elmúlt évben a tálibok az ország addig biztonságosabbnak hitt, német parancsnokság alá tartozó északi felében is komoly erővé váltak.
Mohamed molla feltehetően 2009 elején érkezett Baghlanba. Az előtte szolgáló tálib árnyékkormányzót a Pakisztánban élő vezetés leváltotta, mert elégedetlenek voltak vele: állítólag nem volt elég aktív és nem tudott rendet tartani. Mohamed molla akkor került Baghlanba, amikor a tálib vezetés úgy döntött: visszatérnek Észak-Afganisztánba, s elsősorban a Kabult az északi Mazari-Sariffal és Konduzzal összekötő utak mentén növelik jelenlétüket. Ezek egyben a NATO-utánpótlás útvonalai is, amelyeket a tálibok nyomás alatt akartak tartani, miközben a pakisztáni utánpótlási útvonalak mentén is támadásokat hajtottak végre.
Mohamed molla ideje alatt a baghlani tálibok aktívabbak voltak: lerohanták Baghlan Dzsadid járást, ahol megölték a rendőrparancsnokot, Dahan-e-Ghori járásban megölték a kormányzót és a hírszerzés főnökét, Burka járásban pedig megtámadtak egy rendőrőrsöt. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a molla a kinevezés után átvette a tartományban működő tálib fegyveres csoportok feletti ellenőrzést, és megkezdte a tálibok által ellenőrzött területeken az árnyékkormányzati rendszer kiépítését. A tartomány több településén a tálibok bevezették az iszlám jogrenden (saria) alapuló igazságszolgáltatást is.
Lapunk érdeklődésére a tárca közölte, hogy magyar kontingens folyamatosan figyelemmel kísérte Mohamed molla tevékenységét. – A molla elsődleges szerepe a tartományban működő ellenálló csoportok tevékenységének koordinálása, a Pakisztánból érkező pénzügyi és logisztikai támogatás elosztása, a csoportok közötti ellentétek elsimítása volt. Emellett összekötő szerepet töltött be a helyi tálibok, és a mozgalom felsőbb vezetése között, közvetítette a csoportok felé a tálib felső vezetés utasításait és elvárásait–tájékoztatott a minisztérium.
A HM szerint a magyar kontingens biztonsági helyzetét Mohamed molla letartóztatása érdemben nem befolyásolja. A tárca úgy számol, hogy rövid időn belül kinevezik a tálibok az új tartományi vezetőt. –A tálib vezetési rendszer alsóbb (járási, körzeti) szintjei rendkívül rugalmasak, a kieső vezetők hiányában is képesek huzamosabb ideig, önállóan tevékenykedni. A felsőbb vezetők eltávolítása elsősorban logisztikai (pénzügyi) problémákat okozhat, de csak az új parancsnok kinevezéséig. A Baghlan tartományban tevékenykedő ellenálló csoportok aktivitásában ennek megfelelően rövid távon nem várható változás – közölte lapunkkal a HM.
Ezt támasztja alá Wagner Péter is, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiával foglalkozó munkatársa szerint a baghlani vezér kiesése maximum lélegzetvételnyi szünetet jelent az ellenállás aktivitásában. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a tálibok csak a felkelés egyik oldalát jelentik a tartományban, és a Gulbuddin Hekmatyar vezette Hizb-i-Iszlami harcosai megpróbálhatják kihasználni a velük hosszú távon rivális tálibok pillanatnyi vezérnélküliségét.
