A jó száz napja hivatalban lévő, önmagát reformorientáltnak és Európa-barátnak nevező új moldovai kormány egyik legfőbb külpolitikai célja, hogy az Európai Unióval mihamarabb tárgyalásokat kezdhessenek a vízumkötelezettség könynyítéséről, illetve eltörléséről. Leanca lapunknak nyilatkozva nem titkolta, a vízummentességben és általában az európai perspektívában többszörös stabilizációs tényezőt lát. Ha a 4,3 milliós ország lakói szabadabban utazhatnak az unióban, akkor nem fognak tömegesen állampolgárságot kérni az EU-tag Romániától. Vagy elhagyni a keletről Ukrajna által határolt országot, ahogy azt legalább 400 ezren eddig tették. A vízumkérdés pozitívan befolyásolhatja a senki által el nem ismert Dnyeszter menti köztársasághoz fűződő feszült viszonyt is. – Ha a Dnyeszter jobb partját vonzóvá tudjuk tenni a bal part számára, ha az ott élők azt látják, a moldovai útlevél szabad európai mozgást biztosít, akkor biztosan nyomást fognak gyakorolni vezetőikre –fejtegette a chisinaui diplomácia negyvenhat éves vezetője.

Leanca nem tart attól, hogy hazáját a legnagyobb befektetőnek számító, komoly gazdasági-kulturális offenzívát indító Románia „magába olvaszthatja”. A szovjet utódállamot a Romániába tervezett amerikai rakétapajzs sem aggasztja. A Dnyeszteren túli területről érkezett harcias reakciókat, így orosz Iszkander rakéták telepítésének igényét belpolitikai célú üzenetként értékelte. Moldova semleges országnak tekinti magát: a NATO-val kész minden téren együttműködni, így részt venni béketeremtő akciókban anélkül, hogy tagságra törekedne az észak-atlanti szövetségben. Oroszországgal a fennálló nézetkülönbségek ellenére pragmatikus viszonyt kívánnak fenntartani, a szovjet utódállam a Független Államok Közösségének tagja marad. A FÁK-csúcsokon elhatározott közös tervek papírok maradtak, az orosz befolyás fenntartását célzó szervezet azonban magas szintű informális megbeszélésekre kitűnő terepet biztosít.