Afganisztán okozott kormányválságot
Ürügy csak az afganisztáni katonai jelenlétről kipattintott vita – írta a holland Handelsblad, miután szombaton megbukott a Kereszténydemokrata Jan Peter Balkenende negyedik koalíciós kormánya, minek következtében a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy előre hozott választásokat kell kiírni, akár már májusra. A kereszténydemokraták és a munkáspártiak vesztek össze, akiknek éppen hároméves közös kormányzását –kiegészülve a Keresztény Unióval – végig a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte. A válság kirobbantásának hátterében a belpolitikai vetélkedés húzódik meg. Holland elemzők szerint ezzel a kormányzó elit is lejáratta magát, de Hága nemzetközi tekintélye is csorbát szenvedett, megbízhatatlan szövetségessé vált a NATO-ban.
A kormány még 2007-ben döntött úgy, hogy az idén augusztusban megkezdi, s az év végéig befejezi a majd kétezer fős afganisztáni katonai kontingens kivonását Uruzganból. Közben változott a szövetségesek afganisztáni stratégiája, s Hágát is felkérte a NATO, hogy hosszabbítsa meg jelenlétét, egy évvel. Balkenende kormányfő ebbe belement, s megkérte Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkárt, hogy írásban is terjessze elő kérelmét. A hágai vita során azonban a kérés viszszavonását is szorgalmazták. A koalíció azért bomlott fel, mert a koalíciós tárgyalások az afgán határidő eltolásáról nem vezettek eredményre. A Wouter Bos vezette Munkáspárt makacsul ragaszkodott a kivonást szorgalmazó álláspontjához, mert azt reméli, hogy az afgán jelenlétet ellenző közvélemény szemében szerez néhány jó pontot. A választások kiírását szorgalmazza Geert Wilders, a
Szabadságpárt vezére, aki 2006 őszén, a legutóbbi általános választások nyomán kilenc képviselőt küldött a 150 fős alsóházba. A kormányzattal szembeni bizalmatlanságra, a gazdasági válságra és az iszlámellenességre alapozó, Európában szélsőségesnek tartott politikai alakulat a közvélemény-kutatások szerint a választások nagy nyertese lehet. A kormányfő azonban vasárnap azt mondta, a választások előre hozása attól függ, mit mondanak ma Beatrix királynő tanácsadói, s miként foglalnak állást a parlamenti frakciók vezetői.
Elemzők úgy számítják, hogy az esetleges előre hozott választásokat követően is elhúzódhatnak a kormányalakítási tárgyalások, mert legalább négy-öt pártnak kell majd összefognia, hogy kialakuljon a parlamenti többség. S e mostani politikai válság megnehezíti a jövő évi költségvetés előkészítését is, holott tetemes kiadáscsökkentésre lesz szükség, hogy az idei hat százalék körüli GDP-arányos államháztartási deficit az EU-nak tett ígéret nyomán is 4,7 százalékra apadjon 2011-ben. Szó van a nyugdíjkorhatár emeléséről, a bőkezű nemzetközi segélyprogramok megnyirbálásáról és a tehetősebbek erőteljesebb adóztatásáról.
A vég kezdetét jelezheti a holland kivonulás
Elsősorban nem a kétezer fős holland kontingens mérete, hanem az általa közvetített üzenet miatt kellemetlen amerikai és NATO-illetékeseknek a kivonulás terve. Az Obama-adminisztráció (elődjével ellentétben) megértette, sőt részben saját stratégiájába építette a holland megközelítést: „Ne harcolj az ellenséggel, hanem tedd jelentéktelenné!” – Jó része annak, amit kidolgoztunk, a holland eredményekre épít: az (angolul) három „d”-re: védelem, diplomácia, fejlesztés – mondta pár hónapja Hillary Clinton külügyminiszter. Az amerikaiak most féltik a hollandok jóvoltából Uruzgan tartományban, illetve fővárosában, Tirin Kotban elért fejlesztési eredményeket, az ottani, a többi közt a tálibokkal is érintkező törzsi vezetőkkel kialakított jó civil kapcsolatokat. Egyben – holland származású NATO-nagykövetük, Ivo Daalder bevonásával – a britekkel és az ausztrálokkal együtt győzködik a hágai politikusokat, maradjanak még csapataik.
Politikailag legalább annyira kellemetlen a vég kezdetére, azaz arra utaló üzenet: a nemzetközi közösség már csomagol. Walter Natynczyk kanadai vezérkari főnök minapi parancsából az derül ki: 16 hónap múlva 2800 fős csapatai már kizárólag a távozásra összpontosítanak. (Washingtoni tudósítónktól)
