Balkáni rohamra indul az EU
A halászatról és a környezetvédelemről szóló fejezetet nyitották meg pénteken az EU és a horvát kormány képviselői, miután Szlovénia feladta halogató taktikáját. Hiába egyezett meg Ljubljana és Zágráb még tavaly a tengeri határokról, előbbi továbbra is igyekezett lassítani az egyeztetési folyamatot. Ám ennek mintha vége lenne, és a horvát elnök csütörtöki beiktatásának ünnepi eseményei után vissza lehet zökkenni a hétköznapokba – és nagyobb figyelmet fordítani a súlyos kérdésekre. Zágrábnak például erőteljesebben fel kell lépnie a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, és az igazságszolgáltatásban is érdemi reformokat kell elindítania. A jelöltektől függ a haladás sebessége: ezt az üzenetet erősítette meg Belgrádban Catherine Ashton, az EU új külügyi főképviselője, akinek beszédét nagy figyelem övezte. A fődiplomata kulcstérségnek nevezte a Nyugat-Balkánt, amelynek biztonságát is az EU szándékozik garantálni, bár egyelőre nem nélkülözhető az amerikai jelenlét sem.
Bosznia-Hercegovinát és Koszovót is felkereste Ashton, és még belgrádi beszédében előbbinek azt üzente, hogy az ország feldarabolásáról szó sem lehet. A szerb vezetésnek pedig tudomására hozta, hogy az eltérő vélemények ellenére az EU európai jövőt vizionál Pristina számára. A főképviselő arra célzott, hogy öt uniós tagállammég nem ismerte el Koszovó önállóságát, ráadásul az amerikai, brit, francia, német és olasz kormányok is figyelmeztették Jeremics külügyminisztert: hagyjon fel az „agresszív retorikával”.
A Szerbiának – valamint Montenegrónak és Macedóniának – decemberben megadott vízummentesség ugyanakkor elismerése a belgrádi erőfeszítéseknek. Egyben ösztönző is a polgárok számára, hogy a csatlakozás folyamatát, a reformokat támogassák.
Montenegró és Albánia már korábban beadta csatlakozási kérelmét, és az Európai Bizottság az idén értékeli a két országot, amelyek most a rendkívül hosszú uniós kérdőív kitöltésén fáradoznak. Macedóniával megkezdődhetnének a felvételi tárgyalások, ha nem volna a Görögországgal kialakult névvita, amelynek megoldását Ashton újfent sürgette.
Szkopjében igyekezett friss információkat gyűjteni Stefan Füle, az új bővítési EU-biztos, aki Ivo Josipovic horvát elnök beiktatásán is részt vett. Albániát Yves Leterme belga kormányfő kereste fel, úgy is, mint a második félévi soros EU-elnök, akire vélhetően a feladat vár, hogy megítélje Tirana alkalmasságát. Ám az albán belpolitikai patthelyzet miatt inkább aggodalmak uralják a brüsszeli megközelítést.
Mivel a görögöket most súlyos válság sújtja, sokan korlátozottnak tartják Athén rugalmasságát a Macedóniával folyó névvita megoldásában. Ám éppen a görög kormány vetette fel (és az Európai Parlament nagy többséggel támogatta strasbourgi plenáris ülésén), hogy az egész Nyugat-Balkánt vegyék fel 2014-ben – vagyis száz évvel azután, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolása nyomán kirobbant az első világháború.
