A külügy szeretne kimaradni a kampányból
Országgyűlési választások. Az lenne a kívánatos, hogy a Külügyminisztérium ne váljék a kampányküzdelem színterévé, és a tárca vezetése erre törekszik. A külpolitika az ország életének fontos része, a diplomácia pedig e külpolitika megvalósításának eszköze. Azok a híresztelések, amelyek összeomlott külügyi költségvetéssel, ingatlanpanamákkal, egyéb téves információkkal hozzák össze függésbe a külügyet, rontják az ország és a magyar diplomácia hitelét. Ezek mögött gyakran durva politikai megfontolások húzódnak meg. A tárca a választásokig már nem visz be az Országgyűlés külügyi bizottságába nagykövetjelöléseket, és nem is számol addig nagykövetcserékkel.
Költségvetés. Az elmúlt évtizedben a Külügyminisztérium költségvetése szinte folyamatosan csökkent, és jelenleg nem éri el az állami büdzsé fél százalékát sem. (Svédországban például ez az arány 4,2, Finnországban pedig 2,5 százalék.) Az idén a tárca 60 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből tart fenn 79 országban 104 képviseletet. Az idén összességében 20 milliárddal több jut a külügynek mint tavaly. A növekmény elegendőnek látszik az EU soros magyar elnökségéből, a V4 elnökségből, a 2013-as BT nem állandó tagságból és tervezett budapesti Dunakonferencia szervezéséből adódó tennivalók ellátásához. Lehetőség nyílik továbbá bizonyos felújítási, karbantartási munkák elvégzésére a strasbourgi, a vatikánvárosi, a londoni és a bécsi magyar külképviseleteken.
EU-elnökség. A jövő évi magyar EU-elnökségre való felkészülés eddig hárommilliárdba került, az idei évre pedig további kilencmilliárd van előirányozva erre. Ez az összeg fedezi egy szerény, mértéktartó, az ország teherbíró képességével arányos, ugyanakkor hatékony magyar elnökség lebonyolítását. Sőt úgy tetszik, hogy az idei keretben még komoly tartalék is van. A magyar EU-elnökség kapcsán 190 magyar szakember számára alakítottak ki Brüsszelben megfelelő munkakörülményeket.
Külképviseletek bezárása. Tavaly 14 magyar külképviselet bezárásáról, átszervezéséről született döntés. Mára ez mindenhol megtörtént. A bezárások többsége úgy zajlott le, hogy az ingatlanbérleti szerződéseket a magyar állam felmondta, az ott dolgozó munkatársakat pedig a tárca igyekezettmásmissziókon elhelyezni. Az idén ennek az akciónak köszönhetően 300-400 millió forintot lehet spórolni. Vagyis pénzügyi-gazdálkodási szempontból az eddigi tapasztalatok jók. Ez évben nem tervez a külügy további bezárásokat, sőt a közelmúltban Kínában újabb magyar konzulátus kezdte meg működését.
Külföldi ingatlaneladások. A magyar EU-elnökség kapcsán felmerült a sajtóban, hogy ennek költségvetése ingatag lenne, mivel ide van betervezve 2,8 mil liárd forintnyi olyan pénz, amelynek külföldi magyar ingatlanok eladásából kell majd származnia. Ez felesleges aggodalomnak látszik, az említett épületek eladása folyamatban van. Tizennégy olyan ingatlanról van egyébként szó, amelyek évek, olykor évtizedek óta üresen állnak, diplomáciai célokra hosszabb távon már nem alkalmasak. Köztük található például az egykori bonni nagykövetségünk, a berlini kereskedelmi kirendeltség épülete, a zágrábi és a chilei nagyköveti rezidencia, továbbá kisméretű lakások Chilében és Norvégiában. Ezek az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a tulajdonosi jogokat az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) gyakorolja, a KüM pedig csupán a vagyonkezelőjük. Értékesítésükről és ennekmódjáról tehát azMNV dönt, és az eladásukkal vagy megbízza a KüM-öt, vagy nem. A külügy azMNV-vel együttműködve vesz részt az értékesítésben. Most, februárban olyasmit állítani, hogy az „értékesítés elhúzódása miatt” veszélybe került volna a költségvetés, csúsztatásnak mondható.
Moszkvai ingatlaneladás. A Külügyminisztériumban lezárult az egykori moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán indult vizsgálat. Az ügyletet eddig többen megkérdőjelezték, és szabálytalanságokat emlegetnek. A tárca a teljes vizsgálati anyagotmegküldte az Országgyűlés külügyi bizottságának és az Álllami Számvevőszéknek. A kérdéses ügyben az ÁSZ is vizsgálódott – a számvevőszék a KüM-mel kapcsolatban nem tett megállapításokat, az MNV-vel összefüggésben viszont igen. Ezek után az ÁSZ-nál egyesítettek minden információt, és ha szükséges lesz, az ÁSZ nyilván megteszi a szükséges lépéseket. Mint Faller Jenő emlékezett rá, ő csak az ügylet gazdálkodási részéről tud nyilatkozni, mivel az adott időpontban nem volt jelenlegi hivatalában, még szófiai nagykövetként tevékenykedett. Ezért – tette hozzá – legfeljebb elődei esetleges felelőssége vetődhet fel a kirendeltségi épület eladása körül feltételezett szabálytalanságokkal összefüggésben. Annyi viszont most is bizonyosra vehető, hogy az ügylet kapcsán a tárcánál pénzmozgás nem történt. Minden továbbit illetően az ÁSZ az illetékes.
