Választási ígéretektől lesz hangos Európa a következő néhány hónapban. Több országban is új parlamentet vagy elnököt választanak az idén, a politikusok pedig nem győznek egymásra licitálni. Szlovákiában 250 kilométer új autópályát és autóutat ígér júniusiújraválasztása esetére a szociáldemokrata Smer. Ezt Robert Fico már az előző kampányban is megígérte, de – állítása szerint – a gazdasági válság akadályozta meg abban, hogy valóra váltsa. A cseh szociáldemokrata párt 13. havi nyugdíjat, a családi pótlék korábbi szintre emelését, illetve a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlését ígéri, ha május végén győz. Ígéretekből Nyugat-Európában sincs hiány: a brit Munkáspárt még az őszi voksolás előtt teljes választási reformot vezetne be.

Míg a legtöbb országban következmények nélkül lehet ígérgetni, Hollandiában szakértők vizsgálnak minden egyes állítást a választások előtt. Kiszámolják, a program milyen hatással lenne az ország gazdaságára, vagy hogyan befolyásolná a munkanélküliséget.

A holland pártok ráadásul önként vetik alá programjukat a mustrának. 1986 óta már-már hagyománnyá vált, hogy a dokumentumot benyújtják a holland Központi Tervirodához (CPB), azaz a kormány által fenntartott, ám attól független gazdaságtani kutatóintézethez (az elnevezés félrevezető, nem tervhivatalról van szó). Mint a legutóbbi, 2006-ban készült elemzés írja: a CPB első lépésként gazdasági előrejelzést készít a következő kormányzati ciklus éveire, majd ehhez viszonyítva értékeli a pártok programjait.

A CPB minden párt képviselőivel személyesen is elbeszélget, és kérheti a kevésbé részletesen ismertetett elképzelések kifejtését. Ezután elkészül az első jelentés, amelyet csak az adott párt kap meg, így lehetősége van a program módosítására az értékelés nyilvánosságra hozatala előtt. – Ezzel gyakran élnek is a pártok – írja a 2006-os jelentés bevezetője. Az elemzés publikálása után pedig kezdődhet a dobálózás a számokkal: a választási viták során a politikusok szívesen idézik a CPB eredményeit, azokkal védik saját érveiket, és támadják ellenfeleiket.

A kutatóintézet szerint számos előnye van annak, hogy elemzést készítenek a pártok ígéreteiről – természetesen azon kívül, hogy a választók öszszehasonlíthatják azok hatásait. A politikusok kénytelenek úgy megfogalmazni a programot, illetve olyan részletesen kifejteni azt, hogy számszerűsíthető és számonkérhető legyen.

Ám az intézet nem elégszik meg a GDP változásának előrejelzésével, hanem igyekszik rávenni a pártokat, hogy hoszszú távra tervezzenek. A legutóbbi választások előtt például felhívták a pártok figyelmét, hogy a holland társadalom elöregedése megköveteli a társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszer alapvető reformját. Így minden párt rákényszerült, hogy részletesen kifejtse, mit tenne a kérdésben. A CPB pedig végül kijelentette: teljesen egyik program sem alkalmas arra, hogy megoldja a problémát – így bármelyik párt is győz, 2011 után újabb reformokra lesz szükség.