A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta 65 ország ismerte el a túlnyomó részt albánok lakta államot, de tavaly mindössze tizenegyen. Az országok többsége a hágai Nemzetközi Bíróság állásfoglalására vár, amely eligazítást adhat abban, törvényes volt-e az elszakadás Szerbiától. Belgrád a bíróság döntése után a tárgyalások folytatását szorgalmazza, és ebben partnerre talált az Európai Unió soros elnökében, Spanyolországban is. Madrid, Koszovó elszakadásának precedensértékétől félve – négy másik EU-tagállammal együtt – nem ismerte el az új balkáni államot.

Koszovó 2009-ben tagságot nyert az IMF-ben és a Világbankban, de a külföldi befektetések mértéke két éve csökken. A gazdaság 4 százalékkal nőtt, de ez nem jelentette a magánvállalkozások megerősödését. Rossz a kereskedelmi mérleg is: az ország 1,4 milliárd eurónyi árut importál, mígmindössze 104millió eurónyit ad el. Koszovó kétmilliós lakosságának fele 18 év alatti, s a 24 évnél fiatalabbak 70 százaléka állástalan. Sokan külföldön próbálnak szerencsét – ám most a Nyugaton dolgozó albánok is kevesebb pénzt tudnak hazaküldeni. Külföldi adományok teszik ki a GDP 15 százalékát. Ám a nyugati adományozók azt próbálják elérni, hogy az ország ne függjön a külföldi segélyektől, és lépjen föl határozottabban a szegénység, a bűnözés és a korrupció ellen. A többnyire gerillavezérekből lett politikusok bebetonozták pozícióikat. Többpártrendszer van, ám nem látszik a politikai alternatíva.

Eközben úgy tűnik, a megosztott EU sem segíti a helyzet megoldását. Brüsszel ugyan 205 millió eurót költött az igazságszolgálatás megerősítésével megbízott EULEX misszióra az elmúlt 16 hónapban, de kevés a látványos eredmény. Megoldatlanok a koszovói állam egységét leginkább kikezdő, az ország északi részén lévő szerb en klávékban – Belgrád támogatásával – létező párhuzamos állami intézmények (bíróságok, önkormányzatok) problémája. Így a koszovóiak elszalasztott lehetőségként élik meg a függetlenséget, s a jókívánság, Gezuar Pavaresia! (Boldog függetlenséget!) keserű.

Leváltották a koszovói szerb ortodox egyház fejét

A szerb ortodox egyház elmozdította hivatalából a koszovói szerbek vallási vezetőjét, Artemije, prizren-raskai érseket, mivel felmerült, hogy egyházi és állami pénzeket tulajdonított el. A rendőrség vizsgálatot indított az ultranacionalista és Nyugat-ellenes nézeteiről ismert főpap ellen. A 75 éves Artemije a gyanú szerint éveken keresztül hűtlenül kezelt több millió eurót, amelynek elvileg egy részét például a rászorulók étkeztetésére kellett volna költenie. Az agg szerzetes nem hajtotta végre a szinódus és az egyházi tanácskozások határozatait sem: például nem volt hajlandó találkozni Joe Biden amerikai alelnökkel. Artemije Koszovó elleni szerb katonai intervenciót akart, s szerette volna, ha orosz katonai bázis létesül Szerbiában. Az egyházmegye élére a szinódus Atanaszijét, Hercegovina korábbi püspökét nevezte ki. A hír hallatán dulakodás tört ki a gracsanicai kolostornál az Artemijét támogató és elítélő szerzetesek között.

Zászlókban nem volt hiány a legszegényebb balkáni állam második születésnapján