Afganisztánban, a déli Helmand tartományban 2001 óta a legnagyobb, hadosztálynyi méretű támadás indult (Mostarak – Együtt) afgán, amerikai, angol katonákkal (kanadai, dán és észt támogatással) a tálibok ellen. Az erősödő szövetséges katonai nyomásra a délen lévő tálibok úgy reagálnak, hogy északkeletre, a magyarok támogatta Baghlan tartományba (is) felhúzódnak. Tálib vezetőkre hivatkozó médiajelentések szerint míg korábban kisebb, elszigetelt csoportok működtek, ma többezres szélsőséges fegyveres van az északkeleti régióban. Két további ok is erősiti Északkelet-Afganisztán fenyegetettségét. 1. átrendeződnek a NATO–ISAF-szövetségesek szárazföldi utánpótlási útvonalai, a bizonytalanabb pakisztánit felváltja a kiépülő északi vonal, amelynek két fő ütőere a két út Mazar-i-Sarif, továbbá Kunduz felől éppen Baghlan tartományban egyesül és halad tovább a főváros Kabul felé. Várhatóan felerősödnek az útvonal elleni támadások. 2. innen a szélsőségesek továbbhúzódhatnak északnak, a volt ázsiai szovjet tagköztársaságok, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán felé, lángra lobbantva az amúgy sem túl stabil régiót.

Vajon fel vannak-e készülve az erősödő fenyegetettségre a magyar katonák, akiknek helytállását a legmagasabb NATO-szinten isméltatják? Az utóbbi három esztendőben a tárca kétmilliárd forintot költött a fenyegetett térségekben mozgásban lévő katonák páncélvédelmére, mondja a HM sajtófőosztály-vezetője, Bocskai István. A „páncélvédettségi mutató” az egyik legjobb a térségben haderővel jelen lévő NATO-tagállamok között, kevesebb mint három katonára jut egy páncélozott jármű. Régiónkban sem a legnagyobb hadseregű Lengyelország, sem Románia, sem Szlovákia Afganisztán-kontingensének nincsenek ilyen kedvező mennyiségi-minőségi mutatói. (Magyarország ugyan a NATO-ban arányaiban a GDP-hez mérten az egyik legkisebb katonai költségvetéssel rendelkezik, ám, mint Brüsszelben hangsúlyozzák, ezt jelentős részben ellensúlyozza a kedvező költségvetési szerkezet. A felszerelésre, beszerzésre fordított összeg ugyanis meghaladja a teljes költségvetés egyötödét, a NATO által javasolt normát.)

A legújabb magyar beszerzések között vannak a Cougarok, a dél-afrikai tervezésű, amerikai gyártmányú, különlegesen páncélvédett (MRAP-) járművek, amelyek nagyobb védelmet nyújtanak a tálib–al-Kaida szélsőségesek legrettegettebb, a szövetségeseknek legtöbb veszteséget okozó fegyvere, az improvizált robbanószerkezetek (IED) ellen. A Cougarok alsó része egybehegesztett, csónakalja V alakú acélpáncél, amely enyhíti azt a veszélyt, hogy a légnyomás által a levegőbe repített jármű a földre visszahullva a bent ülőknek végzetes sérülést okozzon. Ezek ma a világ legbiztonságosabb katonai járművei közé tartoznak. A „magyar” Cougarok a legveszélyesebb helyekre viszik tűzszerészeinket, és hely van bennük a hernyótalpas bombakereső, megsemmisítő robotnak is.

A minap Afganisztánban a magyar katonai konvoj egyik páncélozott járműve közvetlen találatot kapott, egy vállról indítható rakétagránát (RPG) robbant fel a jobb oldali ablakon. A bent ülők ugyan sérüléseket szenvedtek a szerterepülő szilánkoktól, de életben maradtak. Ha nincs az erős páncélvédelmű Humvee, hanem mondjuk, egy több évvel ezelőtt (Irakban) használt, házilagosan, repeszvédő mellényekkel „felpáncélozott” járművet ér a találat, aligha lett volna túlélő. Az Egyesült Államoktól kapott Humveek, együtt a Mercedes–Benz két páncélozott modelljével (G270, G280), a páncélozott Toyota Land Cruiserekkel, Nissanokkal, a páncélozott UNIMOG U5000 sebesültszállítóval nagymértékben növelték kint szolgáló katonáink biztonságát. Az elkövetkező, akár évekig tartó, nem könnyű időszakban szükségük is lesz rá.

Az eddigi legnagyobb szövetséges offenzíva indult a tálib lázadók ellen