Nem kíván állást foglalni a Magyar Államvasutaknak a deportálásokért való jogi felelősségre vonhatóságában, és a chicagói talárosokra hagyja ezt Randolph L. Braham, a magyar holokauszt világhírű kutatója lapunknak vasárnap adott, rövid interjújában. – Kétségtelen, hogy a magyar állami szervek, köztük a MÁV is, fontos szerepet játszottak a zsidók gettósításában, illetve Auschwitz-Birkenauba történt deportálásában. Annak megítélését azonban, hogy a MÁV ezt önállóan tette-e, a bíróságra hagynám – felelte a New York-i Városi Egyetem (CUNY) nyugalmazott professzora, emlékeztetve: az ügynek van nemzetközi előzménye, Németországban és Franciaországban is felmerült az ilyesfajta felelősség.

Mint arról lapunk is beszámolt, csaknem száz – egy kivételével nem Magyarországon élő – holokauszt-túlélő, illetve örököseik, leszármazottaik nevében a héten gyűjtőpert indítottak a MÁV-val szemben egy szövetségi illetékességű, chicagói bíróságon. A beadvány történelmi részleteit hazai szakemberek bírálták. Arra a kérdésünkre, lát-e tárgyi tévedést az érvelésben, Braham azt felelte: „az ügyvédek a magyar holokauszt nem minden részletével vannak tisztában.” Egy konkrét példát említett: Adolf Eichmann „Hitler titkáraként” szerepel, miközben az 1944 márciusában Magyarországra küldött Sonderkommando vezetője volt.

A kereset formailag ugyan 1 milliárd 240 millió dollárra pereli a MÁV-ot, de a nem vagyoni kártérítési rész – 240 millió dollár – felfelé igazítását kéri az 1944-es szintről, mégpedig az indoklásban harminchármas szorzót említve. A végösszeg tehát csaknem 9 milliárd dollár vagy 1800 milliárd forint lenne, a perköltség nélkül. A vagyoni részt a keresetben Braham kutatásaira hivatkozva számítják ki, noha nem világos, hogyan. Az 1944-es zsidó vagyont 7-9 milliárd aranypengőre teszik, egy „friss újraszámítás” (?) szerint 12 milliárdra bővítve az intervallum felső határát. Akkori értéken 20 centes kurzuson váltják a pengőt, és a teljes zsidó vagyon nyolc százalékára nyújtanak be vagyoni követelést. Arra a kérdésünkre, hogy ez reális számítás-e, Braham azt felelte: „elképzelése sincs”.

A követelt csillagászati öszszeg egyesek szerint arra utal: a kereset valós célja a peren kívüli megegyezés. Csak a jogi képviselők sikerdíja a kért nem vagyoni, büntető kártérítés egyharmada, azaz több mint 66 milliárd (!) forint lenne. A számításról és másról is megkérdeztük volna a bírósági beadványt jegyző chicagói ügyvédi irodát és jogászprofesszort, de telefonhívásainkra, e-mail üzeneteinkre nem reagáltak az elmúlt napokban. Az ügyvédi irodában később viszszahívást ígértek, amire eddig nem került sor.