Toyota: a nagyság ára

A bálvány megroggyant – a Toyota sorozatos visszahívási akciói, s a kommunikációs balfogások nem csak a világ első számú autógyártójára mértek komoly csapást. A minőségközpontú Japánról alkotott kép is veszélybe került. Tudósítóink annak jártak utána, hogy mibe kerül a legnagyobbnak lenni.

Ismerősöm büszkén mesélte, hogy Japán egyik legirigyeltebb – de ugyanakkor legkeményebb – munkája az övé. A Toyota minőségbiztosítási menedzsereként a gencsi genbucu, azaz a „menj és nézd meg magad” elvét követve naponta autók százait próbálja ki. Szavaiból pedig ugyanaz tűnt ki, amit a Toyota helyi beszállítóinál dolgozókkal beszélgetve lehet érezni: a végletekig elkötelezettek a minőség iránt.

Nagoja, a „vidéki vállalatnak” mondott Toyota központjához legközelebb eső metropolisz sokáig Ázsia gazdag mintavárosa volt. A globális gazdasági-pénzügyi válság, az autóeladások visszaesése nyomán súlyosan érintette a szigetország egyik ipari központjának számító nagojai régiót, némi reménysugárt csak a Priusok világsikere jelentett.

A Toyota autók visszahívási és kommunikációs botránya a cég két fő büszkeségére mért komoly csapást: a minőségre és a jövő kulcstermékének tekintett hibrid Priusra. Sokak szerint a Toyota vezetői túl későn kértek bocsánatot, az angolszász sajtót már jó ideje elöntötték a világelső hírnevét alaposan megtépázó „fekete krónikák”. A szégyent fokozta, hogy a miniszterelnök felszólította a Toyotát, gondoskodjon termékei biztonságáról. A közlekedési miniszter pedig állítólag igen kemény lehordta Toyoda Akio cégvezetőt.

dítette. Egyes kritikusok odáig mennek, hogy a „bálvány” botránya véget vethet az innovatív, minőségcentrikus Japánról kialakult képnek. Az itteni vállalatok az akut krízishelyzeteket kétség kívül nehezen kezelik, de hoszszú távon általában győztesen és megújulva szoktak kikerülni a nehéz szituációkból. A Toyota nevű óriásnak most azonban azt is bizonyítania kell: a „minőségőrült” japán cégek felett nem járt el az idő

A kaizen bosszúja

A japán autógyártók a „hőskorban” még gazdag alapfelszereltségükkel, az ezredfordulón már a megbízhatósággal hódítottak. A kaizen filozófia bejött: a kaizen jobbítás, a teian az ötlet vagy újítás, mellyel a munka könnyebbé, biztonságosabbá tehető. Ennek szellemében építették autóikat a japánok, akik mindennel számoltak, csak az amerikai mentalitással nem. Több Toyotánál menet közben a padlószőnyegbe akadt a gázpedál. Mit tesz ilyenkor a Trabantokon, Zsigulikon nevelkedett kelet-európai? Kinyomja a kuplungot, üresbe teszi a sebváltót. Az amerikaiak többsége viszont menet közben próbál tanácsot kérni a segélyhívó ügyeletesétől, aztán ütközik egy másik kocsival. Pedig elég lett volna az automata sebváltót N állásba, üresbe tenni, és fékezni. Ennél kevesebbért is hívtak már vissza autókat, pláne, hogy a szőnyeg nélküli kocsikban is beakadt a gázpedál. Világszerte eddig nyolcmillió Toyotát kellett viszszarendelni, hazánkban húszezret. A beragadó gázpedál miatt a Toyota eladásai 16 százalékkal estek. A világgazdasági válság miatt tavaly a tervezett 10,4 millió helyett csak 9,7 millió autót értékesítettek.

 

Akio Toyoda, a Toyota főnöke tokiói sajtóértekezlete előtt. Megkésett reakció
Akio Toyoda, a Toyota főnöke tokiói sajtóértekezlete előtt. Megkésett reakció
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.