A baltiak feltápászkodóban vannak
Az egykori szovjet tagköztársaságokat az évezred első éveiben gazdasági sikersztoriként méltatta nemzetközi sajtó és a bankvilág is. „Balti kis tigrisekként” emlegették őket, és példaként hozták fel a középeurópai újonnan csatlakozott EU-tagállamok számára is az ottani gazdasági sikereket. Litvánia például már-már belépett az eurózónába, csupán bizonytalan inflációs adatai miatt kényszerült halasztani a közös pénz bevezetését.
A válság miatt Lettország gazdasága 18 százalékkal, Észtországé 14 százalékkal, Litvániáé 15 százalékkal csökkent 2009 végére. A legsúlyosabb veszteség a korábban rendkívül sikeresnek vélt lett gazdaságot érte. A kormány kénytelen volt példátlan jövedelemcsökkentő intézkedéseket bevezetni, aminek következtében a munkanélküliség rekordszintre, 22,8 százalékra emelkedett. Ez a legmagasabb az EU-ban. A harmadik és negyedik helyet Észtország és Litvánia tartja a spanyolok mögött a gyászos versenyben.
Európa egyébként ritkán figyel fel azokra szociális problémákra, amelyeket a válság az unió perifériáján okozott. Például, hogy a korábbi balti fellendülés egyik mozgatója volt a Nyugatra és az északi országokba tartó migránstömeg.
Ahogy Írországban, Nagy-Britanniában és másutt csökkent a kereslet, sok fiatal litván, lett vált munkanélkülivé. A The Guardian beszámolt róla, hogy ingyenes repülőjáratokkal vinnék haza hajléktalan munkanélkülieket az új tagállamokba.
A kedvező jelek között még nem szerepel a termelés újbóli fellendülése az unió balti tagjainál. Ennek egyik okaként az elemzők a helyi valuták felértékelését, az euróhoz kötését jelölik meg (1 lat 70 eurócent). A lett kormány, amikor ragaszkodik a lat rögzített árfolyamához a béreket és az árakat csökkenti, hogy fenntartsa a versenyképességet. A nemzetközi nagybankok attól tartanak, hogy az árfolyamok felszabadítása dominófolyamatot indítana el a másik két balti országban és Bulgáriára is átterjedne.
A hitelminősítők által adott pozitív jelzések a helyi tudósítások szerint nem érződnek a családok életszínvonalán. A Reuters egy minapi cikkében beszámol a négygyermekes Lijandra Garniene vilniusi háziasszony életéről. A nő korábban bolti eladó volt, a férje építőmunkás. Munkanélküliek, s most 160 ezer forintnak megfelelő segélyből élnek hatan. Ez a negyede a korábbi keresetüknek, s nem élnének meg, ha a katolikus Caritástól nem kapnának élelmiszercsomagokat.
A kérdés tehát az, miként állnak talpra a hajdani kis tigrisek? Egyelőre kevés a jó hír. Hacsak az nem, hogy az orosz tőke élénken érdeklődik a hajdani szovjet köztársaságok iránt. Az első jel: Lettországban orosz beruházók 2,2 millió euróért megvettek a Skrunda–1 hajdani szovjet laktanyavárost. Ötezren éltek az egykori lokátorállomás 40 hektáros területén. Hogy mi lesz, azt még nem lehet tudni. Egy másik üzletet Litvániának ajánlottak: megvásárolnák azt a kőolaj-finomítót, amelyet a litván állam egy lengyel cégnek, az Orlennek adott el.
