A legújabb statisztikák szerint azonban a szigetország lakóinak több mint nyolcvanöt százaléka támogatja a halálbüntetést.

A világ egyik legalacsonyabb bűnözési és gyilkossági rátájával büszkélkedő országában, Japánban a lakosság fele gondolja úgy, hogy a súlyos bűncselekmények száma jelentősen megnőne, ha eltörölnék a halálbüntetést. Jelenleg több mint százan várnak kivégzésre a szigetország börtöneiben, köztük például azok az AUM-szektatagok is, akikhez a tokiói metróban 1995-ben végrehajtott mérgesgáz-merénylet fűződik.

Annak ellenére, hogy a japán kormány és a bürokrácia a végletekig titokban tartja a halálsor körülményeit, szemtanúk – volt börtönőrök és a néhány szabadult – elmondásai szerint öt négyzetméteren, éjjel-nappal megvilágított, fűtetlen helyiségben, magánzárkákban várják az elítéltek, hogy mikor hajtják végre rajtuk az ítéletet. Csak a kivégzés reggelén tudják meg, hogy aznap meg fognak halni, családjukat és ügyvédjüket pedig csak a halál beállta után értesíti a büntetés-végrehajtás. A halálraítéltek átlagosan hat-hét évet várnak a kivégzésre, de vannak olyanok is, akik több mint húsz éve vannak a halálsoron. Az Amnesty International szerint a japán rendszer nem válogat: kivégeznek épelméjűt és szellemi fogyatékost, fiatalt és öreget, néhány éve például hetvenöt és hetvenhét éves elítélteket is.

Az ítéleteket általában a parlamenti ülésszakok szüneteiben hajtják végre, hogy azok ne válhassanak politikai beszédtémává. A lakossági támogatottság ellenére számos japán politikus van ugyanis, aki szeretné, ha eltörölnék a halálbüntetést. Több olyan év is volt, amikor az akkori igazságügy-miniszterek nem voltak hajlandók aláírni az ítéleteket. A Hatojamakabinet mostani miniszter aszszonya, Csiba Keiko is közéjük tartozik, ő sem küldött még halálba elítéltet.

A halálbüntetés visszaszorítása és a „kegyelmező igazságszolgáltatás” mellett érvel a kínai legfelsőbb bíróság legfrissebb útmutatójában. E szerint csupán egy kicsiny bűnözői réteg számára kellene fenntartani, ahol bősé ges és megalapozott bizonyítékok indokolják azt. A hivatali hatalommal való visszaélések esetében, a maffiaszerű szervezetek ellen, valamint a visszaesőkre továbbra is szigorú ítélkezést szorgalmaz a legfelsőbb bírói testület – írja az MTI. A pozíciójukkal visszaélő vezetők feltételes szabadlábra helyezése csak bírósági eljárás keretében lehetséges, míg a gyilkosság és rablás miatt elítéltek büntetésének megváltoztatására csak rendkívül korlátozott mértékben van mód – emeli ki az útmutató. Kínában a halálbüntetések pontos számát nem hozzák nyilvánosságra, becslések szerint évente 6–8000 között van a kivégzések száma.

Kínai elítéltek az anyák napját ünneplik