Bukarest magyarázkodik rakétaügyben
A bukaresti magyarázkodás fő oka sokak szerint Moszkvában keresendő. Bár a román külügy határozottan állítja, hogy az amerikai fél részletekbe menően megtárgyalta Oroszországgal a rakétapajzs kialakításának a tervét, és biztosította Moszkvát, hogy a rendszer nem Oroszország, hanem „más országok és nem állami jellegű szervezetek” ellen épülne, sőt Oroszországot is meghívták, vegyen részt a projektben, ezzel kapcsolatosan Bukarestben egyre többen vannak más véleményen.
Adrian Nastase volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) országos vezető testületének elnöke úgy vélekedik, hogy az orosz földgázszállítások csökkenése és a védőpajzs kiépítése között öszszefüggés tapintható ki. „Nem hiszek a véletlenekben a nemzetközi politikában. A két ügy között tagadhatatlan a kapcsolat. Ez egy üzenet, talán nem a legfontosabb, de mindenképpen az.” – fogalmazott Nastase.
Ion Iliescu volt államfő, az SZDP egyik legbefolyásosabb politikusa eközben azt követeli, hogy a parlament vitassa meg a rakétatelepítés kérdését, illetve az ország legfelső védelmi tanácsának (CSAT) erre vonatkozó döntését, és esetleg írjon ki róla népszavazást.
A román külügyminisztérium az akadékoskodást úgy próbálta kedd este elfojtani, hogy a védőpajzs költségeire terelte a vitát. Közölték: a rakétarendszerhez Románia mindössze az elfogórakéták helyét adja, de sem a rakétatelepítésnek, sem pedig a rendszer kialakításának a költségei nem terhelik, hiszen mindezeket az amerikai fél állja.
Moszkvában keveset mondanak, de nagy figyelemmel kísérik a fejleményeket. A Vremja Novostij napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem világos, mi lesz a váratlan döntés által meglepett többi NATO-tag véleménye az amerikai–román megállapodásról. Szergej Lavrov külügyminisztert idézi a lap, aki kijelentette: Oroszország „megfelelő magyarázatot” kért a romániai rakétatelepítésről, ez ugyanis „komoly problémát jelent, amelyet Oroszország részletekbe menően elemezni kíván”, s amelyről amerikai és európai partnereivel további tárgyalásokat fog folytatni.
Bukarestben máris vannak szkeptikusok, akik a február 4-i CSAT-döntést vitatják. Corneliu Vlad politológus azt állítja, hogy a védőpajzs Romániára történő kiterjesztését semmiképp nem lehet győzelemnek tekinteni, mert nem világos, hogy mit nyer az ország a rakéták területére telepítéséből. Szerinte Románia súlya cseppet sem nő Oroszországgal szemben, „hiszen a vörös gombot nem Románia tudja majd megnyomni”. Vlad úgy látja, Bukarestnek a döntés előtt nem ártott volna a többi NATO-partnerrel is konzultálnia, az iráni vagy más középkeleti fenyegetés ugyanis nem azonnali.