A tüntetést a félmillió közalkalmazottat egyesítő szakszervezeti szövetség hirdette meg, hogy így tiltakozzanak a kormány megszorító intézkedései miatt. Mindenekelőtt a bércsökkentés, a nyugdíjkorhatár emelése és a bérkiegészítés eltörlése miatt álltak le a repülőterek, zártak be az iskolák, egyetemek és a pireuszi kikötő is. – A kormány azt ígérte, hogy a gazdagoktól vesz el, de lám, mi leszünk még szegényebbek! –így panaszkodott az egyik hírtévének egy felvonuló, és feltehetően a többiek egyetértettek vele. Egészen biztosak lehetnek benne, hogy a válságért ők is fizetni fognak. Másikuk azt panaszolta, hogy a szocialista kormány a plutokráciának és Brüszszelnek kedvezve vonja el a dolgozók jövedelmét. A közalkalmazottak kezében elég erős eszközök vannak, ezt megmutatta a szerdai egynapos sztrájk is. Sokan közülük azt tervezik, hogy csatlakoznak a magánszektor február 24-re tervezett hasonló akciójához is. A parasztok hetek óta tüntetnek, a bolgár–görög határ gyakorlatilag átjárhatatlan.

A helyzet bizarr. Kétciklusnyi konzervatív kormányzás után vette át a balközép Paszok párt Görögország kormányzását. A kasszát üresen találták. Az előző kormányok alatt a közkiadások jóval meghaladták a bevételeket. Görögország az adóelkerülés és az adócsalás egyik csúcstartója – mondják az európai kritikusok, s hozzáteszik, hogy az óriásira nőtt állami szektor is túl sokba kerül. Ráadásul azzal is vádolják a korábbi adminisztrációt, hogy kreatív módon bánt a statisztikával. Mindehhez jött a pénzügyi rendszer globális válsága.

A kliensrendszer és a korrupció is alaposan hozzájárult a csődközeli állapothoz – mondta lapunknak egy neves görög közgazdász. A kormány perszepróbálkozik, vagyonadót vet ki, és igyekszik megszorítani az adóellenőrzést. Gyors sikereket azonban feltehetően csak a kiadási stoppal érhet el. Tehát saját alkalmazottainál. Ezenkívül még a lakosság egészét közvetlenül érintő adók emelésével lehet meggyőzni a nemzetközi pénzügyi intézményeket, a brüsszeli főhivatalnokokat és az Európai Központi Bankot, hogy nem lesz államcsőd, hogy Görögország nem sodorja magával a teljes eurózónát. Rövid időn belül ki kell derülnie, megmentik-e a tehetősebb európaiak Görögországot, s hogy a görög társadalom felismeri-e, hogy mekkora bajban van. Saját maga miatt. Nem hibáztathatják a külső erőket, a gyorseszű külföldi spekulánsokat a válságért. A helyzet félelmetesen ismerős.

Egy kormány utolsó lélegzettel próbálkozik a víz fölött maradni, de kétséges, hogy erőfeszítéseit támogatja-e a társadalom, amely rábízta a hatalmat. És, ha nem kap hazai támogatást, aligha tud megfelelni a nemzetközi hitelezőknek. Ha ez bekövetkezik, nem csak a görögök fognak sírni.