Vollebaek kifejtette, hogy a vitatott jogszabály bizonyos pontokon továbbra is homályos és többféle értelmezésre ad lehetőséget, de nem vitatta, hogy Pozsonynak jogában volt államnyelve erősítése céljából törvényt alkotnia. Bejelentette, hogy ezután is szándékában áll fi gyelemmel követni a jogszabály alkalmazását, és szükség esetén kész további tanácsokat adni. Az EBESZ-főbiztos véleménye szerint a megbomlott nyelvi egyensúly miatt most egy kisebbségi nyelvtörvény kidolgozása lenne szükséges Szlovákiában – erre azonban a júniusi parlamenti választásokig kicsi az esély.

Balázs Péter kedvezőnek mondta, hogy az EBESZ továbbra is szerepet vállal a pozsonyi jogszabály alkalmazásának figyelemmel kísérésében. Magyarország örömmel veszi, hogy Vollebaek tárgyalásokat folytat ebben az ügyben – tette hozzá a magyar külügyminiszter. Balázs elmondta, hogy a tárca igyekszik tárgyszerűen nyomon követni a szlovákiai fejleményeket és ebben elsősorban az ottani kisebbségi szervezetektől kapott információkra támaszkodik. Balázs Péter Lajcák szlovák külügyminiszter vádjaira reagálva kifejtette: Magyarországtól távol áll, hogy rossz hírét keltse Szlovákiának, ha azonban a szlovák gyakorlat eltér a nemzetközi normáktól, azt hazánk szóvá teszi a kétoldalú kapcsolatok fórumain és nemzetközi szervezeteknél.

A nyelvtörvénynek csak a nacionalisták örülnek

A szlovákiai lapok Knut Vollebaek hétfői pozsonyi tárgyalásairól beszámolva hangsúlyozzák, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szorgalmazta egy átfogó kisebbségi nyelvtörvény mielőbbi elfogadását, mert szerinte csak így lehet megteremteni a szlovák többség és a kisebbségiek anyanyelvének hivatali használata közötti egyensúlyt, amely a módosított államnyelvtörvény miatt megbomlott. Ezzel tulajdonképpen megcáfolta azt a szlovák érvelést, amely szerint a nemrég életbe léptetett jogi norma nem érinti a kisebbségiek jogait – mutat rá a Sme. A legnagyobb példányszámú szlovák politikai napilap felhívja a figyelmet arra is, hogy Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter elvben ugyan nem zárkózott el ennek a javaslatnak a megvitatásától, ám két feltételt szabott: Budapest állítsa le a pozsonyi jogszabály elleni –szerinte hazug és megtévesztő – külföldi kampányát, s vessék össze, vajon milyen jogok illetik meg a szlovákiai magyarokat, valamint a magyarországi szlovákokat. A pozsonyi Pravda kommentárjában utal arra, a módosított nyelvtörvény tovább gyarapította a két szomszédország közötti vitatott témák számát, s valójában a nacionalisták a malmára hajtja a vizet, akik különösen a magyarországi és a szlovákiai választások előtt hálásak ezért az újabb munícióért. (Sz. J. P.)

A norvég diplomata Pozsony után Budapestre is ellátogatott