– Egymás között mindent lezsíroztak, egyik sem jobb a másiknál – súgja oda egy áruház biztonsági őre. A kijevi férfi ennek ellenére szavazott, „kényszerből Timosenkóra”. – Csak takaróznak a mentelmi jogukkal, vitáznak a tévében a látszatdemokrácia nevében, utána koccintanak, a gazdaság meg összeomlik – mondja keserűen Szergej, aki szerint az emberek ezért minden megtakarításukat dollárra, euróra váltjak. Igaz, ő nem, mivel alig háromezer hrivnya fizetéséből (1 hrivnya kb. 25 forint) semmi sem marad. – Eddig is átváltottam, ezután is át fogom – mondta egy elegáns hölgy. Bár az elmúlt öt év számára csalódás, mégis Timosenkóra szavazott, mert szerinte ő a szólásszabadság garanciája.

Bár a részvételi arány országosan 70 százalékos volt, Kijev nem égett választási lázban. A politikai plakátok helyett a városképet a jégen bukdácsoló járókelők uralják, akik az akciósan is drága boltok kirakatai előtt kerülgetik a járdán parkoló, sokszor feltűnően értékes autókat. Öt éve százezrek vonultak utcára Janukovics elnökválasztási győzelmekor, csalást kiáltva, ezzel kikényszerítve egy „harmadik fordulatot”, amelyen Timosenko akkori szövetségese, Viktor Juscsenko győzött. Az államfő ezúttal öt százalékot kapott, és a választóknak, úgy tűnik, nincs kétségük afelől, Janukovics most valóban győzött. A választási lelkesedés a fővárosban csupán a központi választási bizottság épülete előtt látható: ott a Régiók Pártja rendezkedett be, vidékről felhozott ezrekkel ünnepelve Janukovicsot, míg a hatalmas kivetítők Timosenko kétes üzleti ügyeiről, kapcsolatairól szóló bejátszásoktól hangos. Oroszul, ezzel is jelezve, hogy a párt mögött döntően orosz ajkú szavazók állnak.

– Remélem, hamarosan fellendül a gyárunk, most semmi munka nincs – mondja egy Luganszkból felhozott férfi. A helyzet javulását orosz befektetőktől várja. A megjelentek többsége bezárt gyárakról, elvesztett munkahelyekről beszél. Kérdés, mit tehet értük Janukovics, akinek a gazdasági nehézségeket részben a lakossági energiaárak emelésével kell enyhítenie. Egyelőre azonban nem ez köti le erőit, hanem – a Régiók Pártjának politikusai szerint – „a választási eredmények megvédése”: Timosenko ugyanis – felismerve, hogy nem érett meg a hangulat az újabb „narancsos forradalomra” – nem az utcára vonul, hanem bíróságokhoz fordul, szabálytalanságokra hivatkozva. Pártja, a Julia Timosenko Tömbje (BJuT) tegnap bejelentette: megóvják az eredményt a bíróságon. Szerintük Janukovicsék egymillió szavazólapot meghamisítottak. Az eredmény megfordítására azonban úgy tűnik, nincs esélyük. A szavazatok 99,58 százalékának feldolgozása után Janukovics 48,83 százalékot, Timosenko 45,59-et tudhat magáénak.

Oligarchák: voltak, vannak és lesznek

A Régiók Pártja (PR) Janukovics elnökválasztási győzelme után is ellenzekben marad, ám vélhetően a közeljövőben kormányadó erő lesz – amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek és nem torkollnak rendkívüli parlamenti valasztásokba, ám szakértők szerint ez egyik pártnak sem érdeke. Az eddigi ellenzéki szerep azonban nem jelenti, hogy a párt mögött álló milliárdosok „száműzetésből” térnének vissza, hiszen az ukrán gazdaságnak eddig is meghatározó szereplői voltak. Rinat Ahmetov acélipari cégei az ukrán gazdasági növekedés egyik motorjakent szolgáltak, igaz, a 2008-ban beütő krízis az iparágat jelentősen megkurtította. Ezzel együtt azonban a döntően oroszok lakta Kelet-Ukrajna – amely a PR hátországa –, a nehézipar és a bányászat központjaként továbbra is az ország gazdasági erejének gerincét adja. A 7,3 milliárd dollár vagyonnal rendelkező Ahmetov mellett a PR-hez közel áll Ukrajna második leggazdagabb embere, Viktor Pincsuk is. Az ő kezében az Interpipe nevű hengermű áll. Bár a PR-t hagyományosan azzal vádolják, hogy túl szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, elemzők szerint a kétmilliárdos érdekeltségei épp ennek ellenkezőjére utalnak. – Ők addig császárok, ameddig Ukrajna független, eszük ágában sincs az oroszoknak kiszolgálni az országot – mondta lapunknak Vlagyimir Lanovoj, egykori elnöki gazdasági tanácsadó. A „narancsos forradalom” alatt Ahmetov és Pincsuk Timosenkóval szemben foglaltak állást, de érdekeltségeik csupán egyszer sérültek: a 2004-ben általuk közösen privatizált acélipari céget, a Krivorozssztalt szabálytalanságokra hivatkozva elvonta tőlük a 2005-ben kormányfőként hatalomra kerülő Timosenko. A céget az indiai Laksmi Mittal szerezte meg. (Ny. G.)

Janukovics támogatói a hétfői nagygyűlésen