Moszkva tart a NATO-tól
Az Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi pajzs Oroszország biztonságát fenyegeti, aláássa a világ stabilitását és megsérti a jelenlegi nukleáris egyensúlyt – mondja ki a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által aláírt új orosz katonai doktrína, amely az elkövetkezendő tíz évre meghatározza az ország hadászati politikáját. A doktrína emellett „jelentős külső háborús fenyegetésként” értékeli azt is, hogy a NATO kelet, azaz Oroszország határai felé terjeszkedik – jelentette a Reuters.
Washington a múlt héten jelentette be, hogy rakétavédelmi pajzsot telepít Romániába. Oroszország korábban amiatt is rosszallását fejezte ki, hogy a NATO nem zárta ki, hogy a vele határos Ukrajna és Grúzia a jövőben a szervezet tagja lehet.
Az új doktrína értelmében Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek válaszcsapásra való felhasználásának lehetőségét, ha magát vagy szövetségeseit támadás érné. A dokumentum egyik alapvető feladatként a lég- és űrvédelem kiépítését jelöli meg. Tartalmazza azt is, hogy Oroszország katonai kontingenst biztosít a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete közös, gyors mozgatású, valamint békefenntartó erői számára. A további katonai fenyegetések között az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni területi igényeket és a belügyeikbe való beavatkozást is említi, a belső katonai veszélyek közül kiemeli az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására és a szuverenitás aláásására tett kísérleteket. A terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelmet a dokumentum békeidőben a fegyveres erők feladatává teszi.
A NATO-főtitkár azonnal reagált a doktrína szövegére. –Ez a doktrína nem a való világról szól... a NATO nem ellensége Oroszországnak – mondta Anders Fogh Rasmussen a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián. Hozzátette: a doktrína ellenkezik a NATO azon törekvéseivel, hogy javítsa kapcsolatait Oroszországgal. A főtitkár szerint Afganisztán kérdésében lenne a legfontosabb az együttműködés, ahol Moszkva és az atlanti szövetség érdekei megegyeznek. (E témában decemberben már tárgyalt Rasmussen Moszkvában, de nem kapta meg a kért segítséget).
A NATO és Oroszország között a 2008 augusztusában kirobbant grúz–orosz háború idején romlott meg a viszony. Rasmussen tavaly vette át a szövetség irányítását Jaap de Hoop Scheffertől, azóta egyik legfontosabb törekvése a kapcsolatok javítása Moszkvával.
Rasmussen a müncheni konferencián is hangsúlyozta: Oroszországot szorosabban be kell vonni az afganisztáni rendezésbe. – A problémát nem tudjuk egyedül megoldani Afganisztán határain belül – fogalmazott a főtitkár, aki szerint a Pakisztánnal való együttműködés önmagában nem elegendő. A konferencián Szergej Ivanov orosz kormányfőhelyettes is megszólalt az MTI jelentése szerint a pénteken aláírt katonai dokumentum témájában: a doktrína védelmi jellegéről beszélt, újból leszögezve: országa kész nukleáris fegyvert bevetni, ha támadás éri.
