Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök vasárnap utasítást adott arra, hogy hazai centrifugákkal kezdjenek el 20 százalékosra dúsítani uránt a teheráni kutatóreaktor fűtőanyag-ellátása céljából. Így megkérdőjeleződik az a megállapodás, amelyet a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tavaly októberben javasolt. Ennek keretében Irán alacsony, 3,5 százalékos dúsítású uránkészletéből 1200 kilogrammot küldene külföldre, elsősorban Oroszországba, ahol ezt 20 százalékosra dúsítanák. Onnan ezt Franciaországba szállítanák, ahol 12 hónapon belül fűtőanyagrudakat készítenének belőle a teheráni kutatóreaktor számára. A NAÜ szerint Irán ezzel bizonyíthatná, hogy békés célú programról van szó. (A magasabban dúsított urán – amelyet kísérleti reaktorokban használnak – utat nyithat az atomfegyver-koncentrációjú, 90 százalékos dúsítottságú urán előállításához.)

A bejelentésre reagálva az amerikai védelmi miniszter felszólította a nemzetközi közösséget, gyakoroljanak nyomást Iránra. „Senki sem próbált meg őszintébben tárgyalni Iránnal, mint Barack Obama amerikai elnök, és a nemzetközi közösség számos alkalmat kínált az iráni kormánynak, hogy garanciát adjon az atomprogramját illető szándékairól” – jelentette ki Robert Gates.

Ahmadinezsad éppen a hét elején közölte, hogy hazája hajlandó a külföldön történő dúsításra. Az iráni külügyminiszter, Manusehr Mottaki szombaton a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián megerősítette ezt. Ugyanakkor kifejtette, Teheránnak feltételei vannak: bele akarnak szólni a külföldön dúsítandó urán mennyiségének meghatározásába és a dúsítás helyszínének kiválasztásába. Az iráni állásfoglalást a legtöbb résztvevő, köztük James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Guido Westerwelle német külügyminiszter gyanakvással fogadta. Teheránt csak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vette védelmébe, aki kifejtette, hogy megérti Teherán biztonsági aggodalmait.

Irán feltehetően csak időt akar nyerni, de nem hajlandó engedményeket tenni. Szakértők szerint Irán a külföldi urándúsításhoz szabott feltételekkel új jogi helyzetet teremtett. Az a tény, hogy Teherán tavaly ajánlatot kapott a NAÜ-től, már önmagában hatalmas engedmény volt a Nyugat részéről. Az érvényes, az ENSZ BT határozatának megfelelő jogi helyzet ugyanis az volt: Teheránnak fel kell hagynia az urándúsítással. Az iráni magatartás egyes nyugati képviselőket annyira felbőszített a konferencián, hogy a szankciók azonnali elrendelését, sőt a katonai beavatkozás megfontolását sürgették.