A tegnap Berlinben tárgyaló orosz külügyminiszter egy bővített mondatban reagált a bukaresti bejelentésre, miszerint 2015-ig új rakétavédelmi rendszert telepít az USA román területre: további részletes magyarázatokat várunk az Egyesült Államoktól – mondta Szergej Lavrov. A nemzetközi sajtó is elsősorban nyilatkozatának azon részére fi gyelt fel, amelyek arra utaltak, hogy Moszkva kész lelkesebben együttműködni a nyugati partnerekkel az ENSZ-ben, hogy Iránt urándúsítási és általában nukleáris programját illetően együttműködésre bírják.

Az orosz elemzők előzőleg nyilván értékelték a legújabb iráni rakétakísérletet. Nem anynyira a műhold Föld körüli pályára állítása (benne néhány apróbb állattal) okozhatott aggodalmat, mint maga a rakéta, amely minden bizonnyal képes fenyegetni Oroszország központjában lévő célpontokat is. A legutóbbi időkig az orosz média többnyire lekezelően szólt az iráni haditechnikáról, s arról a lehetőségről, hogy az iszlám köztársaság atomfegyvereket fejlesztene.

Washingtonban úgy látják: Irán részéről ma már inkább a rövid-, illetve közepes hatótávolságú rakéták jelentenek veszélyt – írta tudósítónk, Szőcs László. Korábban védelmi illetékesek, köztük Robert Gates miniszter megerősítették: a tavaly májusban sikeresen tesztelt, szilárd hajtóanyagú rakétáját Irán rugalmasabban tudja tárolni, szállítani, illetve indítani a korábbi, folyadék hajtóanyagúnál.

James Cartwright tengerészgyalogos-tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnöke egy szakmai konferencián elmondta: a Pentagon értékelése szerint korábban túlértékelték az interkontinentális ballisztikus rakétafenyegetettséget. Az új tervek értelmében ezért telepítenek SM–3 elfogórakétákat. Ennek földi telepítésű változatát jelenleg fejlesztik (hajóról viszont máris indítható), és Michael Booen, a gyártó Raytheon alelnöke szerint 2013-ra működőképességet garantálnak.

A rakétavédelmi koncepció megváltozását jelzi az is, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács országai is amerikai segítséggel fejlesztik védelmi képességeiket. Irán öbölbéli szomszédai – Kuvait, Bahrein, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek is – amerikai Patriot rakétaütegek telepítésével igyekeznek ellensúlyozni a persza állam regionális hatalmi törekvéseit.

Az említett országok hatalmas összegeket költenek arra, hogy védelmi rendszerüket a legmodernebb haditechnikával szereljék fel: 2008 óta az Egyesült Arab Emírségek 17,6 milliárd, míg Szaúd-Arábia 12 milliárd dollárt költött e célra. Az Amerikai Egyesült Államoknak két Aegis osztályú, légvédelmi rakétákkal felszerelt cirkálója járőrözik folyamatosan a Perzsa-öbölben. Kuvaitban 15 ezer amerikai katona állomásozik, Bahreinben pedig az amerikai 5. fl otta főhadiszállása található. Az iráni hadsereg Shabab–3 típusú rakétái ezeket az amerikai bázisokat, valamint Izraelt is is elérik.

A szeptemberben lefújt lengyelországi fejlesztés még a jóváhagyástól számítva is öt évet vett volna igénybe. P. J. Crowley külügyi szóvivő csütörtökön világossá tette: az átdolgozott amerikai rakétavédelmi tervek keretében végső soron egész Európa védelméről van szó – és ennek csak egy része a romániai telepítés. Továbbra is szó van a földi telepítésű képességek északi, lengyelországi elhelyezéséről, tette hozzá. Ismételten leszögezte, hogy mindez nem Oroszország ellen irányul. Obama is jelezte a minap, hogy Irán elsősorban közepes hatótávolságú és nem interkontinentális rakétákat fejleszt. A washingtoni külügy mostani nyilatkozata megerősítette, hogy a telepítés védelmet nyújt Románia teljes területének, ám nem fenyegeti Oroszországot. A kormányzatnak az a szándéka – hangsúlyozták –, hogy „a térségben megvédje az amerikai csapatokat és a NATO-szövetségeseket azon fenyegetéstől, amelyet Irán rakétái jelenleg és a jövőben jelenthetnek”.

A gond az, hogy az oroszok nem nagyon hisznek a washingtoni és bukaresti nyilatkozatoknak. Miközben a külügyminiszter várakozó álláspontot foglalt el, az orosz sajtó sorozatban közli a katonai szakértők nyilatkozatait, akik szinte mind az orosz elrettentő képességek elleni lépésről beszélnek. Reálisan veszélyeztetik Oroszország biztonságát a romániai telepítési tervek –állította a RIA-Novosztyinak nyilatkozva Igor Korotcsenko nyugalmazott ezredes a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című szakfolyóirat főszerkesztője, aki az orosz védelmi minisztérium társadalmi tanácsának is tagja. Szerinte az SM–3 leértékeli Moszkva nukleáris elrettentő képességét. Az ezredes azt gondolja, hogy az amerikai rakéták a fejlesztés következtében képessé válnak az orosz interkontinentális rakéták elfogására a fellövés utáni kezdeti pályaszakaszban.

Alekszandr Konovalov, a Hadászati Elemzések Intézete elnökének más a véleménye, szerinte a rakéták 500 kilométeres hatótávolságuk miatt nem fogják elérni az orosz célpontokat. – Nem lőnek át hozzánk – mondta az Eho Moszkvi rádiónak. Egy másik orosz katonai vezető szerint azonban a fekete-tengeri hatalmi egyensúlyt veszélyezteti a majdani telepítés, ezért meg kell erősíteni az orosz hadiflottát.

Több orosz szakértő azonban azon kesereg, hogy az USA vajon miért nem használja ki a moszkvai vezetés korábbi ajánlatait, amelyekben közös védelmi fellépést javasoltak az iráni rakéták ellen.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó ötlet részt venni a rakétavédelmi programban. Verestóy Attila, a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő testületének titkára szintén úgy vélte, hogy jó döntés az elfogórakéták befogadása.