– A skandináv jóléti modellt már nem engedhetjük meg magunknak. A jóléti állam új koncepcióját kell megteremtenünk, és rá kell vennünk az embereket, hogy ezentúl ne mindent az államtól várjanak – mondja Kosonen, aki 24 évig dolgozott a Nokiánál,mielőtt a Sitrához igazolt. Az innovációs alap a parlament intézménye, de a politikától független, ugyanis költségeit az 1967-es alapításakor lefektetett összegből és befektetéseinek hozamából fedezi.

Mikko Kosonen

A Sitra a környezetvédelem, a nehézipar, a vidékfejlesztés és a kormányzat szintjén is igyekszik elősegíteni azokat a strukturális változásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország megőrizze versenyképességét, ám a lakosság jóléte ne kerüljön veszélybe. A válság miatt bajba került nehézipart a Sitra befektetőként igyekszik segíteni. A környezetvédelem terén pedig többek közt arra próbálja rávenni a fejlesztőket, hogy ahol lehet, fát használjanak az új épületekben. – Rengeteg fa van Finnországban, csak a betonlobbi hatása, hogy nem használjuk többször – vallja Kosonen.

A politikailag legérzékenyebb terület az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások reformja. – Privatizálni kell a közszolgáltatások egy részét. Az óvodai, bölcsődei szolgáltatásokat például az önkormányzat külső cégektől vásárolná –magyarázza Kosonen. Hangsúlyozza azonban, hogy ez nem liberalizációt jelent, a vállalatok nem dönthetik el, kit szolgálnak ki és hogyan. A próbaprogramok sikeresek voltak. Egy városban például óvodákat alapítottak magánvállalatok. Amikor a szülők megtudták, az önkormányzat mennyit fizet a cégnek, elkezdtek öntudatos fogyasztókként fellépni. A minőséget pedig az online visszajelzések biztosították. Végül a magánóvoda bizonyult jobbnak.

A Sitra azonban, amelyet elnöke szívesen nevez a „finn stratégiai minisztériumnak”, az egész ország irányítását is átszervezné. – Ma már egy nagyvállalat sem működhet mereven osztályokra bontva. A hierarchikus, gépezetre emlékeztető vezetési rendszer elavult –mondja Kosonen, aki még a Sitrához érkezése előtt egy kollégájával együtt dolgozta ki a „stratégiai agilitás” elméletét. Ennek lényege, hogy egy vállalat olyan rugalmas módon működik, hogy azonnal tud reagálni a változásokra. – A tervezésnek sincs például értelme, mert a terv már akkor elavult, amikor elkészült. Számos nagyvállalat működik már hasonló elvek szerint, például a HP, az IBM és a Nokia is – mondja Kosonen, aki ezeket az elveket most átültetné az ország irányításába is. Az említett rendszernek fontos eleme, hogy a vezetés kollektíven felelős a vállalatért, ami együttműködést igényel. –Egy ország vezetőinek is együtt kellene dolgozniuk, a politikusoknak nem a saját játékaikat kellene játszaniuk – mondja a Sitra elnöke, aki szerint ennek megvalósítása azért Finnországban sem olyan könnyű.

A párbeszéd elősegítésére a Sitra találkozókat szervez az ország kétszáz legbefolyásosabb embere számára, például a jóléti rendszer átalakításáról. Üzletembereket, politikusokat és a civil szféra képviselőit is meghívják. – Addig tartjuk őket öszszezárva, amíg el nem kezdenek beszélni egymással. Ez nem könnyű, mert sokszor nem is egy nyelvet beszélnek – mondja Kosonen. A találkozókra a legtöbb meghívott elmegy, kivéve a politikusokat. – Ők nem túl aktívak. A többiek jönnek, mert a Sitra hagyományosan független, senki sem gyanakszik, hogy valamelyik oldal érdekeit szolgáljuk – mondja.