Repedezik a Kreml-tandem
A parlamenti pártok számának növelését, a hadsereg csökkentését és a rendfenntartó erők átalakítását sürgeti Moszkvában a Modern Fejlődés Intézete (Inszor) most kiadott tanulmánya. Bár a dokumentumot nem személyesen Dmitrij Medvegyev jegyzi, a tanulmány azt mutatja: az elnöknek olyan elképzelései vannak, amelyek ellentétesek elődje, a jelenleg kormányfőként működő Vlagyimir Putyin terveivel.
A dokumentum e heti megjelenése ráadásul követi a szombati kalinyingrádi tüntetést, amelyen tízezres tömeg követelte Putyin távozását. A tüntetés mértékén túl az is példátlan, hogy azon a Kreml parlamenten kívüli ellenzékével együtt jelen volt – az ellenzékinek tekinthető Orosz Kommunista Párt mellett – a hatalomhoz egyébként lojális Orosz Liberális Demokrata Párt, valamint a Méltányos Oroszország is. Az orosz duma kétharmadát a Putyin vezette Egységes Oroszország (JeR) birtokolja, amely mellett épp a fenti három párt van jelen, miután kiszorultak a liberális ellenzékiek valamint a független képviselők.
Épp az ő visszatérésükre adna módot az Inszor tervezete: hétről újra öt százalékosra csökkenne a parlamenti küszöb, ismét megjelennének az egyéni mandátumok, és viszszaállítanák a 2004-ben megszüntetett közvetlen kormányzóválasztást is. A jelenleg 1,1 milliós – az elmúlt tíz évben másfél milliósról karcsúsított – hadsereget a tanulmány felére csökkentené, megszüntetné a különálló közlekedésrendészetet, decentralizálná a rendőrséget.
Az Inszor ügyvezető tanácsának tagja, Jevgenyij Gontmaher szerint a „Vissza az alkotmányossághoz” címet viselő tervezet Medvegyev egyetértésével készült. Ennek részben ellentmond, hogy a kormányzóválasztást illetően az elnök korábban kijelentette: visszaállítása ebben az évszázadban nem várható.Miként az is, hogy a tervezet ismét ötéves elnöki mandátumot javasol, noha ezt az alkotmányban épp Medvegyev kezdeményezésére növelték 2008-ban hat évre.
Ugyanakkor az államfő többször egyértelműen kritizálta a választási rendszert, amely a gyakorlatban a JeR túlhatalmát eredményezte. (Legutóbb a helyhatósági választásokon a moszkvai parlament egypártivá vált. A kiszorult pártok tiltakozása a csalások ellen sem vezetett eredményre, ám Medvegyev elnök beszédében kijelentette: a vezető erőknek meg kell tanulniuk tiszta küzdelemben győzni.)
Bár hivatalosan a Medvegyev–Putyin tandem – amelyben egyelőre egyértelműen a kormányfő dominál – nem akadozik, az elnök decemberi javaslatai ennek ellentmondani látszottak: Medvegyev az 1,4 millió fős belügyi szervek 20 százalékos, 2012-ig megvalósítandó létszámcsökkentéséről rendelkezett. A tervezett átalakításokat Rasid Nurgalijev belügyminiszter kritizálta, ami jelzi, hogy azokra Putyin is fenntartásokkal néz. A két politikus közötti érdekellentétet mutathatja az is, hogy mindketten jelezték: készek volnának indulni a 2012-es elnökválasztáson. A tandem üzemzavarát jelzi a magát korábban Putyinpártiként meghatározó Szergej Mironov felsőházi elnök interjúja is, amelyben kijelentette: nem ért egyet a kormányzat krízisellenes intézkedéseivel.
– Az, hogy Putyint mindenben támogatom, már nem aktuális – mondta. A JeR politikusai a nyilatkozat után „patkánynak” minősítették a házelnököt, mielőbbi elmozdítását követelve. A Mironov körüli viharkeltés a JeR részéről azonban nem tudja elterelni a figyelmet a párt számára valóban jelzés értékű kalinyingrádi tüntetésről, amelynek kapcsán távozott posztjáról az elnöki adminisztráció egyik tanácsadója. Az igazi kérdés azonban a kalinyingrádi kormányzó, Georgij Boosz sorsa lesz: ha posztján marad, akkor ez azt erősítheti, hogy a példátlan Putyinellenes tiltakozás nincs Medvegyev ellenére.
Kalinyingrád (1945-ig német kikötőváros Königsberg néven) 15 négyzetkilométernyi orosz enklávé a Balti-tengernél, Litvánia és Lengyelország között. Lakossága napjainkra egymillió alá csökkent. Minthogy szárazföldi úton Litvánia területén át kapcsolódik Oroszországhoz, a tranzit díjak megnövelik az üzemanyag és más termékek árát. A munkanélküliség tavaly decemberben 10,5 százalék, az oroszországi átlagnál magasabb volt.
