Egy Kavosgar–3 típusú hosszú hatótávolságú rakétát tesztelt Irán, amely a hivatalos közlés szerint egy kísérleti nyomásálló (űrhajós) kabint, illetve abban élő állatokat – egy patkányt, teknősöket és gilisztákat – vitt magával. Az iszlám forradalom 31. évfordulóját kísérő ünnepségsorozat részeként tartott bemutatón megjelent Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök is, aki kijelentette, hogy az állatok csak az első lépést jelentik, és a jövőben iráni tudósok is vizsgálódnak majd a világűrben. Ahmadinezsad elmondta, hogy hazai technológiával épültek meg iráni műholdak is, amelyekből immár három kering. Az iszlám köztársaság tavaly ilyenkor közölte, hogy Föld körüli pályára állította első saját gyártmányú műholdját, amelyet Omid (Remény) néven neveztek el.

Mark Fitzpatrick, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) munkatársa úgy vélte, a mostani kísérletnek nem különösen nagyobb a jelentősége, mint az előzőnek vagy a következőnek. Ugyanakkor a francia külügyminisztérium mélységes aggodalmát hangoztatta a történtek miatt, mondván, hogy a hordozórakéták és a ballisztikus rakéták egyazon technológián alapulnak. A Nyugat szerint így Irán robbanófejeket is szerelhet azokra a nagy hatótávolságú rakétákra, amelyekkel műholdakat bocsát föl. Teherán sikertelenül bizonygatja, hogy rakétaprogramja nem szolgál katonai célokat, miként nukleáris programja is csak békés célú. Tegnap Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök az izraeli parlamentben kijelentette: a világ számára elfogadhatatlan, hogy Irán – amelynek vezetői nyíltan hangoztatják Izrael megsemmisítésére irányuló szándékukat, és tagadják a holokauszt megtörténtét – nukleáris fegyverrel rendelkezzék; a nemzetközi közösség nem alkudhat meg ebben a kérdésben.

Tegnap Washington hűvösen, Peking és Moszkva viszont derűlátóbban reagált Ahmadinezsad keddi bejelentésére, hogy országa mégis hajlandó elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) urándúsítási ajánlatát. A NAÜ októberben javasolta Iránnak, hogy magas fokon dúsított üzemanyaggal látja el kutatóreaktorát, ha Irán hajlandó külföldön tovább dúsíttatni uránkészletét, és ezzel elhárítja a gyanúját annak, hogy atomfegyver előállítására törekszik. A már említett londoni IISS elemzése szerint egyre nyilvánvalóbb műszaki nehézségek hátráltatják az iráni nukleárisfegyver-fejlesztési programot.

Ahmadinezsad elnök megtekinti a készülő Szimorg hordozórakéta hajtóművét