Nemzeti egységre szólított fel válságkezelő programja érdekében Jeorjiosz Papandreu görög miniszterelnök. A kormányfő valamennyi göröghöz fordulva kérte, segítsék ki hazájukat a 300 milliárd eurós adósságválságból. Azt mondta, más országok már megtették a hasonló, bátor lépéseket. (Papandreu többször is említette Bajnai kormányának bátor válságkezelését.) Radikálisan csökkentett állami kiadások és több befizetett adó és járadék – ez a most felvázolt program lényege.

De mi vezetett idáig? – kérdeztünk egy neves athéni szakértőt. – A görög válság okait keresve megtaláljuk a politikai és társadalmi hagyományokat, a kliensrendszert és a korrupciót, amelyek az állami szektor, a bürokrácia túlburjánzását is eredményezték – mondta Sztergiosz Babanászisz professor emeritus, az athéni Mediterrán Kutatóintézet elnöke. Szerinte az állami bürokrácia elburjánzása volt az egyik oka a költségvetési defi cit növekedésének, ami tavaly elérte a GDP 12,7 százalékát. Az államadósság pedig a GDP 114,9 százaléka volt. Eközben az adóelkerülés, az adócsalás is hatalmas méretű, s 12 milliárd euró hiányzott a társadalombiztosítási kasszából. A korábbi jobbközép kormány jelentősen csökkentette a kis- és középvállalatok adóját – ezzel is csökkentek az állami bevételek. Görögországban 25-30 százalékos a feketegazdaság aránya.

Babanászisz szerint Görögország képes lesz saját erőből három év alatt újra 2,8 százalékra csökkenteni a költségvetési hiányt, s a gazdaságot növekedési pályára állítani. Ehhez azonban olyan drákói intézkedéssorozatot kell elindítani, amelyhez aligha szokott hozzá a görög társadalom. Elsősorban az állami kiadásokat kell csökkenteni. Az idén tíz százalékkal. Befagyasztják a béreket, és felvételi stopot rendelnek el. A jövőben öt nyugdíjazott helyére csak egy állami alkalmazott léphet.

A nyugdíjkorhatár emelését is tervezik. Új adótörvényeket vezetnek be. Miközben évi 12 ezer euróig adómentesek maradnak a jövedelmek, növelik például a nagy értékű ingatlanok és a be nem fektetett tőkejövedelmek, az osztalék, a luxuscikkek adóját. Meg akarják adóztatni az offshore tulajdonú cégeket. A fűtőanyagok és az üzemanyagok adója is nőni fog. A professzor szerint a társadalom tisztában van a helyzettel, ám mégsem zárhatók ki további sztrájkok. A görögök politikailag könnyen aktivizálódnak, s ha életszínvonalukat veszélyeztetve érzik, akár utcai megmozdulásokra is számítani lehet.

Papandreu áldozatokat kér a görög társadalomtól