Svájc diplomáciai háborút indított Berlin ellen
Bankrablókhoz hasonlította Pirmin Bischof svájci jogász a német kormányt, amiért az lopott adatokkal szeretne a nyomára bukkanni 1500 adóelkerülőnek. A Deutschlandfunk német rádiónak nyilatkozó jogász szerint csupán annyi a különbség, hogy régebben fegyverrel vették el a pénzt a bankokból, most elég, ha ellopják a banki adatokat.
A berlini kormány azonban nem így gondolja. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az Augsburger Allgemeine című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az elvi döntés megszületett, és – a politikai viták dacára – meg fogják vásárolni a lopott adatokat tartalmazó CD-t. A svájci bankszámlaadatokat tartalmazó CD-t egy ismeretlen ajánlotta fel a wuppertali adóhatóságnak 2,5 millió euróért, és a szúrópróbaszerű ellenőrzés után a németek arra jutottak: 100–200 millió eurós bevételt hozhat az üzlet. A német közvélemény többsége egyetért a pénzügyminiszterrel, és Angela Merkel kancellár már hétfőn jelezte: ő is hasonlóan gondolkodik. Közben jogászok nyilatkoznak pró és kontra: vannak, akik attól tartanak, hogy az így szerzett bizonyítékok egy bírósági eljárásban nem állják meg a helyüket, mások viszont azzal érvelnek: a német kormány nem lopott adatokat, csupán felhasználja azokat.
Egyre erősebb az aggodalom Svájcban, ahol a németek a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint 175 milliárd eurót tartanak különféle számlákon. Ráadásul – válság ide vagy oda – 2009-ben nyolc százalékkal még nőttek is a külföldiek által elhelyezett betétek. Az alpesi ország évek óta támadások kereszttüzében áll: nemrég kénytelen volt megegyezni az OECD-vel, hogy hajlandó új megállapodásokat kötni a kettős adóztatás elkerüléséről, ám ennek az is része, hogy segítséget, információkat nyújt az esetleges adócsalások ügyében. Így tudta csak elkerülni, hogy az adóparadicsomok dicstelen feketelistáján szerepeljen. Ezzel azonban veszélybe kerülhet a továbbra is nagy becsben tartott – és milliárdokat hozó – banktitok intézménye. Külön csatázik az Egyesült Államokkal: Washington polgári pert helyezett kilátásba az UBS bankkal szemben, amelyre az válaszul kiszolgáltatta csaknem ötezer amerikai számlatulajdonosának adatait. Nyáron Franciaország is vizsgálatot indított saját állampolgárai svájci számlái ügyében, éppen egy hasonló, lopott adatokat tartalmazó CD-t megvásárolva. Akkor a svájciak elérték, hogy az adatok végül viszszakerültek hozzájuk: azzal fenyegetőztek, hogy kitáncolnak a küszöbönálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény aláírása elől, és Párizs végül belátta: fontos nekik a svájciak közreműködése a gyanús esetek kivizsgálásában. Most a németeket is ezzel próbálják meggyőzni.
A svájci lapokból azonban kiderül, hogy izzanak a telefonvonalak a legtöbb genfi és zürichi bankban: német ügyfelek telefonálnak aggódva, hogy mit is tegyenek a számlájukkal.