Több száz tüntető fogadta pénteken a hazugságára utaló szójátékkal „Bliar”-nek nevezett volt miniszterelnököt, az iraki háborúban való brit részvétellel foglalkozó vizsgálat alighanem legizgalmasabb napján. A protestálók „véresre” festett kezekkel, koporsókkal és bilincsekkel jelezték, mit gondolnak a 2007-ben visszavonult munkáspárti vezetőről. Senki sem várta Tony Blairtől, hogy drámaian más válaszokat ad a szakértők által feltett kérdésekre, mint az előző meghallgatásokon. Megfigyelők arra számítottak, hogy ha nem is ismeri be a háború elindításával kapcsolatban elkövetett hibáit, visszafogottságot tanúsít. Ebben nem is csalódhattak: a politikus őszintének és segítőkésznek látszott.

Cáfolta viszont, hogy 2002-es találkozásakor George W. Bush amerikai elnökkel ígéretet tett volna, hogy Nagy-Britannia csatlakozik egy, az Egyesült Államok által vezetett Irakellenes koalícióhoz. Blair tudta, hogy az Irak ellen indítandó háború „hátrányos következményekkel” járhat a muzulmán világgal fenntartott kapcsolatokban, mégis úgy érezte, hogy a kialakult helyzet tarthatatlan. A meghallgatott jogászok és diplomaták elmondása szerint, ők felhívták a figyelmet arra, hogy ENSZ-határozat nélkül törvénytelen a háború, de a kormányfő felülbírálta őket.