A rendőrségen belüli problémák tavaly áprilisban Gyenyisz Jevszjukov ámokfutásával váltak tagadhatatlanná: az egyik moszkvai kerületi rendőrkapitányságot vezető őrnagy egy áruházba rontott, két embert megölve, hetet megsebesítve. (A 30 éves férfi elleni ítélet márciusra várható, ám az áldozatok ügyvédje szerint Jevszjukov magas rangú támogatói mindent megtesznek a büntetés enyhítéséért.) Az orosz vezetés szokatlanul gyorsan reagált az ügyre, néhány nappal később leváltották Jevszjukov felettesét, Moszkva rendőrfőnökét, Vlagyimir Pronyint.

Az őrnagy sokkoló akcióját azonban sorozatosan újabb hírek követték, rendőrök által elkövetett bűncselekményekről. Egy fővárosi közlekedésrendészeti tisztet decemberben húsz nő megerőszakolásának vádjával tartóztattak le. Két héttel később Moszkvában egy alezredes halálosan megsebesítette egy hókotró vezetőjét, amiért az nekikoccant a 39 éves tiszt autójának. Újabb lendületet pedig az adott a rendőri szervekkel szembeni hangulatnak, hogy a múlt héten sérüléseibe belehalt az az omszki újságíró, akit január elején ittasan szállítottak be a rendőrőrsre, ahonnan az ütlegelések következtében kómás állapotban kórházba került.

Nem arról van szó, hogy a rendőrök az elmúlt év során agresszívebbekké váltak volna, csupán ügyeik kapnak nagyobb nyilvánosságot, mint korábban. Az állami televízió egyre gyakrabban foglalkozik a rendőri túlkapásokkal, és jellemzőkké váltak a civilek jogait ismertetőműsorok – amelyek kitérnek arra is, mit nem tehetnek meg a rendőrök az állampolgárok igazoltatása során.Mindez óvatos szemléletváltást tükröz, ami összefüggésben állhat Dmitrij Medvegyev orosz elnök által meghirdetett, a rendőrséget is érintő reformtervekkel és a korrupció visszaszorításával. Bár Medvegyevet elődje, a jelenleg kormányfőként tevékenykedő Vlagyimir Putyin támogatása juttatta az elnöki székbe, a reform közvetve a putyini korszak kritikáját is jelenti.

Decemberben Medvegyev az 1,4 millió fős belügyi szervek 20 százalékos, 2012-ig megvalósítandó létszámcsökkentéséről rendelkezett, valamint arról, hogy a teljes, 470 milliárd rubeles (11 milliárd eurós) belügyi költségvetést 2012-től a központi költségvetés állja, átvállalva a költségeket a fizetések egy részét biztosító régióktól.

Az összevonásokkal járó átalakítást a jogvédők mellett a még Putyin által létrehozott Társadalmi Kamara is támogatja, javasolva, hogy a belügyminisztériumot a jövőben civil személy irányítsa. Mivel a tervezett átalakításokat Nurgalijev belügyminiszter óvatos kritikával kezeli, feltételezhető, hogy azokra Putyin is fenntartásokkal néz.

Bár a reformok célja „polgárbarát” rendőrség létrehozása, a mundér becsületét az orosz vezetés fontosabbnak tartja az alulról jövő kezdeményezéseknél: az ősszel egy novorosszijszki őrnagy kezdett egyéni kampányba, internetes videoüzeneteiben Putyinhoz fordulva a korrupt rendőrség megtisztítása érdekében. „Elegem van a megrendelt bűncselekményekből és abból, hogy bizonyos személyeknek mindenképpen ülniük kell” – mondta Alekszej Dimovszkij, aki saját bevallása szerint hanganyagokkal és dokumentumokkal tudja igazolni a feletteseire vonatkozó vádakat, és kész a bizonyítékokat személyesen Putyinnak átadni.

Bár vizsgálat indultDimovszkij bejelentései nyomán, őt magát végül elbocsátották, majd felettesei becsületsértés miatt indítottak ellene pert. Pénteken sikkasztás gyanújával őrizetbe is vették a 37 éves őrnagyot, aki a vád szerint négy év alatt 27 ezer rubelt (175 ezer forintot) saját céljaira használt fel a neki munkavégzésre kiutalt rendőrségi pénzből. A vád tárgya meglehetősen csekély: ekkora összeget nem hivatalos becslések szerint egy átlagos moszkvai közlekedési rendőr kenőpénzként akár naponta is begyűjthet.

Orosz rendőrök egy tüntetőt tartóztatnak le Moszkva belvárosában