Mennyet ígér a béke sejkje
Al-Marvani 1997-ben alapította a Dar es-Salaam (a Béke Háza) szervezetet, amelynek célja a jemeni törzsek közötti vérbosszúk, háborúskodások, a túszejtések, az iszlám „rossz értelmezésének" felszámolása és a fegyverek kivonása a társadalomból.
- A terroristák gyilkosságért cserébe árulják a paradicsomot, mi a békéért ígérjük a mennyet. Mi fogunk győzni - summázza a szervezet filozófiáját szanaái irodájának hatalmas kanapéján ülve. Zakóján egy pirossal áthúzott pisztolyt ábrázoló kitűzőt hord. A Dar es-Salaam többek közt út menti plakátokon, ásványvizes üvegeken hirdeti, hogy a fegyverek és az ölés nem oldanak meg semmit. Gazdag jemeniek mellett a külföldi követségek támogatják őket, és akad, aki ingyen segít. A szervezet több ezer önkéntest számlál. Nekik, mondja a sejk, ez személyes ügy.
- Amikor elkezdtem, azzal vádoltak, hogy a Nyugatnak dolgozom. Ránk lőttek, megfenyegettek - idézi fel al-Marvani. Azt mondja, mára sikerült több mint 180 törzsi viszályt megoldani, 230 törzs kötelezte el magát amellett, hogy leteszik a fegyvereket, és 95 ulema (vallási tanács) támogatja őket. Mindenesetre továbbra is kockáztat. Iskolákban, egyetemeken tartanak előadást, ahol az iszlám, a kereszténység és a zsidó vallás közti hasonlóságot, a béke szeretetét mutatják be. Az egyik „fellépő" maga is zsidó. - Nagyon nehéz egy zsidó embert a nyilvánosság elé állítani úgy, hogy ne csak az ellenséget lássák benne. Hiszen a mecsetekben azt prédikálják, hogy meg kell ölni a zsidókat és a keresztényeket - mondja a sejk.
Al-Marvani tanulmányozza a Bibliát is: Imádkozz az ellenségeidért – idézi. – Ha majd ebben hisznek az emberek, nem lesz vérontás – vallja, tudván, hogy szavaival az életét kockáztatja. – Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy az iszlám nem csak abból áll, amit a terroristák tar tanak róla. Mecsetek helyett ideje kórházakat és iskolákat építeni – érvel szenvedélyesen a kissé show-man természetű sejk. – El kell választani egymástól a politikát és a vallást, ahogy Európában – közli, de nem ad receptet arra, hogyan lehet ezt megtenni a muzulmán világban.
– Mi nem politikai, hanem emberi megoldást keresünk. A gondolat ellen gondolattal kell szembeszállni. Az csak az ellenséghez sodorja az embereket, ha fegyverekkel próbáljuk őket meggyőzni – utal al-Marvani Irakra és Afganisztánra. A Dar es-Salaam az iraki háború kezdete óta felvilágosító előadásokat tart a dzsihád „igazi arcáról”, és a sejk büszkén meséli, hogy 2009-ben már egyetlen jemeni fiatal sem csatlakozott az iraki ellenálláshoz.
A Dar es-Salaam régóta kampányol a fegyverhasználat ellen is. A jemeni kormány 2007-ben betiltotta a fegyverviselést a városokban. Al-Marvani szerint azonban nem a fegyverpiacok felszámolása a megoldás, hiszen attól még senki sem meri majd a jószágait, a családját őrizet nélkül hagyni, másrészt (ahogy az alkoholt) a fegyvereket is be lehet szerezni. Al-Marvani szerint a jó fizetések, a rendőrök gyilkosainak megbüntetése, a bírák és az emberek közti jó kapcsolat, a korrupció felszámolása lehet a válasz. – Azt kell érezzük, hogy miénk ez az ország, mert eddig nem így volt – mondja a sejk.
Persze a családja nem repes az örömtől, hogy ilyen Don Quijote-i szerepet vállalt. Fiai eleinte dühösek voltak rá, mert vadidegenekkel és nem velük foglalkozik, de ma már ők is a Dar es-Salaam berkeiben találtak tennivalót. A sejknek három felesége van, 14 évesen adták hozzá első asszonyát, hogy – mint mondja – ne kószáljon el. – Azt üzenem a terroristáknak, hogy nem kell a paradicsomig várniuk, adunk nekik nőket most, itt! – kacagtatja meg az egész irodát. S látszik, amikor nem a világ megváltásán, akkor a nőkön jár az esze.
Idealista? Őrült? Talán egyik sem – vagy mindkettő.
Szanaából jelenti kiküldött munkatársunk, Zalán Eszter
Egyre inkább kiterjednek a jemeni kormány és a síita lázadók összecsapásai az arab országban, aminek következtében már negyedmillió ember menekült el otthonából, súlyosbítva ezzel a humanitárius válságot – közölte pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A szervezet szóvivője Genfben elmondta, hogy az arab világ legszegényebb országában kétszeresére emelkedett a menekültek száma azóta, hogy tavaly augusztusban ismét fellángoltak a harcok a kormányerők és a Huthi síita klán fegyveresei között. A segélyszervezetek a harcok miatt nem tudják eljuttatni a segélyeket a rászorulókhoz, akiknek nagy része szinte mindenét, így a megélhetése alapját képező marháit is hátrahagyta. Az orvosi ellátásuk és az iskoláztatásuk egyre nehezebb. (MTI)
