Van visszaút a tálib felkelőknek
Fokozott biztonsági intézkedések közepette tartották csütörtökön Londonban az Afganisztán jövőjéről szóló nemzetközi konferenciát, amelyen hetven ország magas rangú politikusai vettek részt, zömükben külügyminiszterek. A brit külügyminisztérium erőfeszítései ellenére Irán távol tartotta magát – noha korábban úgy állította be, mintha érdekelnék az Afganisztán jövőjére vonatkozó regionális megoldások.
A vendéglátó, GordonBrown eredetileg magasabb szintű tanácskozásban gondolkozott. A tanácskozás színhelye a patinás Lancaster House volt, ahol valaha olyan fontos ügyekről döntöttek, mint Nigéria és Kenya függetlensége. A megbeszélésekről tudósító sajtót az eseménytől tisztes távolságban, a Green Parkban felállított sátorban helyezték el.
A tavaly ellentmondásos körülmények között újraválasztott afgán elnök nagy várakozással kísért beszédében bejelentette, hogy létrejön a megbékélés és reintegráció nemzeti tanácsa. Ennek megalakulása után felkéri Abdullah szaúd-arábiai királyt, hogy játsszon befolyásos szerepet a békefolyamatban. A megbékélés jegyében az afgán kormány kinyújtja kezét a tálib katonák felé – de csak azok kapnak lehetőséget a visszatérésre a „normális” életbe, és juthatnak munkához, akik elfogadják az afgán alkotmányt, elutasítják az erőszak alkalmazását, és nem tagjai terrorista szervezeteknek.
Brown szerint sok oka lehet annak, hogy valaki a lázadók oldalán áll, de aki nem ideológiai meggyőződésből harcol, hanem „megélhetési” felkelő, megnyerhető a demokratikus folyamat számára. A reintegráció nincs ingyen, a nemzetközi közösség 140 millió dollárt ajánlott fel a megbékélési terv megvalósításához. Nagy-
Britannia hozzájárulása a kétes sikerrel kecsegtető szisztémához 10 millió dollár.
Gordon Brown kijelentette, hogy a kibővített koalíciós erők egyre nagyobb sikerrel vehetik fel a harcot a tálibok vezette felkelőkkel szemben. Az áttörés 2011 közepére várható. Már ebben az évben megkezdődhet, kerületről kerületre haladva, a hatalom átadása. Egyidejűleg folyamatosan gyarapszik a nemzetközi erőkkel vállvetve harcoló afgán katonaság és biztonsági erők kapacitása. A konferencián tartott beszédében a brit miniszterelnök konkrét számokat is említett. Ez év októberére 134 ezer, egy évvel később 171 ezer helyi tagja lesz az Afgán Nemzeti Hadseregnek, míg a rendőrségben 109 ezer, illetve 134 ezer afgán szolgál majd. Azaz a biztonsági erők létszáma meghaladja a 300 ezret, egyben a koalíciós jelenlétet. Karzai elnök becslése szerint legalább tizenöt évbe telik, míg a katonaság és a rendőrség nemzetközi segítséggel kiépül a megfelelő szintre.
Az afgán elnök hatpontos fejlesztési tervet terjesztett elő, amelynek legfontosabb célja a belső és külső aggodalmat egyaránt okozó korrupció elleni harc. Ebben olyannyira számít külső segítségre, hogy kész egy befolyásos szakértőkből álló nemzetközi testület felállítására is.
Az év második felében újabb konferenciára kerül sor Kabulban, itt már részletes elképzelésekről lesz szó a korrupció elleni harcról. Az értekezleten ígéretet tettek arra, hogy 50 százalékkal növelik a nemzetközi segélyt, ha bizonyítékokat látnak a tisztességes kormányzásra és a korrupció elleni fellépésre.
Afganisztánban 340 magyar katona szolgál. 2006-ban kezdte meg működését a tartományi újjáépítési csoport (PRT), amelyben 230-an szolgálnak. Ötvenen a törzstiszti parancsnokságon, harmincan az afgán hadsereg kiképzését segítő mentoráló csapatban dolgoznak. Tavaly tizenhat fős különleges műveleti csoportot is küldött Afganisztánba a honvédség. A létszám jövőre jelentősen nő, hiszen az amerikai csapaterősítés bejelentése után Bajnai Gordon újabb kétszáz katonát ígért. (Munkatársunktól)
