– Stratégiailag nem olyan fontos ország, hogy ekkora erőt és pénzt fordítsanak rá. A nemzetközi közösség jelenlétét már egyre erőteljesebb bírálatok érik, és azt kockáztatják, hogy rájuk borul az egész probléma. A segélyezési politika nem hatékony, a kábítószertermelést nem sikerült visszaszorítani, a környező nagyhatalmak pedig elkényelmesedtek. Cserealapnak tekintik Afganisztánt: segítenek Amerikának a közép-ázsiai országban, ha cserébe kapnak valamit –sorolta a gondokat Tálas.

A szakértő szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a kivonulásig sikerül-e szélesebb koalíciót létrehozni Afganisztán irányítására, amely a mai kormánynál jobban reprezentálja az ország összetételét. Az is kérdés, 2011-re megerősödike annyira az afgán rendőrség és hadsereg, hogy valamennyire stabilizálódjon az ország. –Már a Bush-kormányzatnak sem a demokrácia export volt a célja Afganisztánban, hanem hogy bizonyos szinten stabilizálja. A Barack Obama által bejelentett, Afganisztánba készülő katonák nagy része is a kiképzésben vesz részt. Ez nem olyan csapaterősítés, mint amilyenre Irakban volt példa – mondta.

Tálas hangsúlyozta: a kivonulásban kockázat is rejlik, lehet, hogy újra kormányt alakítanak a tálibok. – Ez azonban nem olyan lesz, mint a 2001 előtti, annál nagyobb változások történtek az afgán társadalomban. Egy konzervatív kormányra viszont van esély. A nagyobb veszély az, hogy a pakisztáni tálibok lehetőséget látnak majd Afganisztánban.

A terrorizmus elleni harc sem jó érv már az afganisztáni háború mellett. – Manapság már a hírek sem innen érkező terroristákról szólnak. Jemenben, Szomáliában képzik ki őket. Ezek az úgynevezett „bukott országok” sokkal nagyobb kihívást jelentenek Afganisztánnál – mondta Tálas Péter.