Furcsa tűzpárbaj a két Korea között
Az észak-koreai tüzérség nyitott először tüzet egy (48 órával korábban egyoldalúan kijelölt) hajózástilalmi övezetre. Válaszként egy dél-koreai hadihajóról adtak le figyelmeztető lövéseket, a levegőbe – a Yonhap szöuli hírügynökség értesülése szerint. Nem sokkal később az északi vezérkar közleményben adta tudtul, hogy a néphadsereg „előre eltervezett gyakorlatot hajt végre saját vizein”, figyelmeztetve Szöult, hogy folytatással is számolhat. A két Korea között állandó feszültség forrása a vitatott tengeri határ, amelyet az amerikai haderő vezette ENSZ-parancsnokság jelölt ki az 1950–1953-as koreai háború végén. A kommunista ország nem fogadja el azóta sem ezt a kijelölést. Legutóbb tavaly novemberben történt incidens, amikor a tűzpárbajban egy északkoreai hajó kigyulladt.
Phenjan hétfőn közölte, hogy két hajózástilalmi övezetet jelölt ki a Koreai- (más néven a Sárga-)tenger vitatott határvidékén, március 29-ig terjedő érvénnyel. A szöuli YTN televízió egy katonai tisztviselőt idézett, aki lehetségesnek tartotta, hogy Észak rakétakísérletek céljából zárta le az övezetet.
A hajózástilalmi övezet kijelölését, majd a szerdai észak-koreai gyakorlatot a szöuli védelmi minisztérium „súlyos provokatív akciónak” nevezte. Megfigyelők, így Back Seung Joo, a Védelmi Elemzések Koreai Intézetének munkatársa viszont úgy látja: Phenjan addig folytatja ezeket az „alacsony intenzitású katonai provokációkat”, amíg nem éri el a január elején hivatalosan is megismételt célját, hogy közvetlen tárgyalások kezdődjenek az Egyesült Államokkal a békeszerződésről. A két Korea formailag ugyanis hadiállapotban áll egymással, hiszen a háború 1953-ban csak fegyverszünettel ért véget. A demarkációs vonalnál jelentős katonai erőket állomásoztatnak, az északi ágyúk mindössze 40 kilométerre vannak Szöultól.
Észak-Korea az utóbbi hetekben több jelzést is adott, hogy kész lenne visszatérni a nukleáris programjáról egy éve szünetelő, hatoldalú tanácskozásra, ha beindulnának a tárgyalások az Egyesült Államokkal a békekötésről. A Reuters szerint a háttérben Phenjan azon megfontolása húzódik, hogy a békeszerződés esetén joggal igényelhetné a 28 ezer fős amerikai katonai kontingens kivonását Dél-Koreából. Észak-Korea az atomtárgyalások felújítását a 2009. májusi nukleáris robbantása miatt hozott újabb ENSZ-szankciók eltörléséhez is próbálja kötni. A szigorú ellenőrzés végképp megnehezítette Észak fegyvereladásait, amely fő bevételi forrása volt.
Súlyos gazdasági helyzetében Phenjan ellentétes üzeneteket küld Szöulnak is: az elemzők szerint a szerdai tüzérségi „gyakorlat” aligha hátráltatja az egyeztetéseket a déli befektetések esetleges növeléséről a határ északi oldalán lévő különleges övezetbe. Az elmúlt hetekben találgatások már arról is felröppentek, hogy hosszú szünet után esetleg csúcstalálkozó is létrejöhet Észak és Dél között.
