Oskar lelép a nagyszínpadról
A bejelentés igazából nem teljesen meglepő. Amikor a hatvanhat éves politikus tavaly novemberben közölte, idejében diagnosztizált prosztatarákja miatt egy időre visszavonul a politikától, sejteni lehetett, nem átmeneti szünetről van szó. A karizmatikus és kiváló szónoknak számító Lafontaine kulcsszerepet játszott abban, hogy a keletnémet kommunista utódpárt, a PDS és a nyugati radikális baloldali WASG 2007. júniusi egyesüléséből született Baloldal kitört a „keleti karanténból”, és sorra hódítja meg az egykori NSZK tartományi parlamentjeit. A „húzóember” háttérbe vonulása komoly csapás a Baloldalnak. Horst Seehofer, a bajor CSU elnöke gúnyosan meg is jegyezte, a párt ismét az lesz, ami volt. Keleti jelenség.
Lafontaine visszavonulásában a szociáldemokraták balszárnya viszont lehetőséget lát a két párt – sokak szerint szükségszerű – közeledésére. A jelenlegi jobbközép konzervatív–liberális koalíció alternatívája egy piros–vörös szövetség lehet, kiegészülve a zöldekkel. Az ökológiai párt azonban láthatóan igyekszik mindegyik tábortól egyforma távolságot tartani.
Az SPD-ben közel négy évtizedet töltött el Lafontaine. Hosszú ideig volt a Saar-vidék tartományi kormányfője.
A német újraegyesítés évében, 1990-ben az SPD kancellárjelöltjeként alulmaradt a történelmi helyzetet sokkal jobban felismerő és ügyesebben kihasználó Helmut Kohllal (CDU) szemben. A piros–zöld koalícó 1998-as hatalomra kerülése után Gerhard Schröder kancellár pénzügyminisztere lett, de pár hónap után úgy összerúgták a port, hogy Lafontaine rávágta az ajtót Schröderre. Az SPD-ben renegátnak nyilvánított Lafontaine nem kis kárörömmel figyelte, hogy a populizmustól sem visszariadó Baloldal főleg a szocdemektől hódít el nagy számban szavazókat.
A szocdem balszárny felfokozott várakozásait azonban több baloldali politikus hamar lehűtötte. – A szövetségi szintű piros–vörös szövetség nem egy személytől, hanem a politikai tartalmaktól függ – hangoztatta Dietmar Bartsch és Klaus Ernst, akik szerint a két párt viszonyában – függetlenül attól, hogy Berlin és Brandenburg tartományokat együtt kormányozzák – semmi sem változott. Vagyis Oskar távozásával is az SPD-nek kell bizonyítania, hogy ismét igazi baloldali politikát folytat.
