A francia belügyminisztérium szerint 400 és 2000 közé tehető a burkát viselő nők száma a 63 milliós országban. Az egész testet, így az arcot is teljesen elfedő iszlám női kendő ritka viselet Franciaországban, az utcán lényegében sosem látni, mégis heves politikai vita folyik róla - jelentette párizsi tudósítónk. Nicolas Sarkozy jobbközép pártja megfosztaná őket a családi pótléktól és a szociális segélytől, sőt, még a tömegközlekedésből is kitiltaná őket.

Franciaországban alapvetően mindenki ellenzi a burka viselését, közvélemény-kutatások szerint a társadalom 57 százaléka törvénnyel tiltaná. A kérdés megítélésében azonban fontos szerepet játszanak a politikai törésvonalak. A jobboldaliak kétharmada szeretne egy ilyen törvényt, míg a baloldaliak (különösen a szocialisták) inkább ellenzik azt.

Tavaly júniusban egy kommunista képviselő javaslatára parlamenti bizottság alakult a törvényi tiltás kérdésének vizsgálatára. Az ez alapján készült törvényjavaslatot a parlament a márciusi regionális választások után fogja tárgyalni. A javaslat közterületen, tehát az utcán is tiltaná a burka viseletét, megsértőinek pedig 750 eurós bírságot helyez kilátásba. Több jogász szerint kérdéses, hogy egy ilyen javas lat nem alkotmány ellenes-e. Ráadásul épp azokat a nőket sújtaná a törvény bírsággal és rendőri zaklatással, akiket – legalábbis elvben – megvédeni szándékozik.

Egyébként az egész politikai osztály „burkaellenes”. Van, aki állam és egyház szétválasztásának nevében, mások a nők jogainak védelmében, egyesek pedig egyszerűen iszlámellenességük miatt.

A baloldalon azonban sokan úgy gondolják, hogy a javaslat a jobboldal bevándorló-ellenes szavazatszerző stratégiájának része. Most úgy tűnik, törvény helyett nagyobb esély van egy parlamenti határozat elfogadására, amely (szankciók nélkül) felhívná az integráció híveinek figyelmét a laikus és a nők jogait tiszteletben tartó francia köztársaság értékeire. Ezt a megoldást támogatja Mohamed Moussaoui, a franciaországi iszlám közösség vezetője is.

Nagy-Britanniában ott látni burkát viselő nőket, ahol nagyobb muzulmán közösség él: Kelet-Londonban, Blackburnben, Bradfordban, Lutonban vagy Birminghamben – írta londoni tudósítónk. Itt már négy-ötéves kislányokat is arra bíztatnak a szülők, hogy az iskolában nikábbal, kendővel fedjék be az arcukat. Míg ezt egyesek a vallásgyakorlás részeként fogják fel, még a muzulmánok között is sokan vannak, akik a szokást elfogadhatatlannak, a radikalizálódás megnyilvánulásának tartják. A legtöbb brit szerint azonban a burkához való ragaszkodás a muzulmán kultúrával való szolidaritás jele, azaz a tiltakozás egy formája is lehet a brit társadalommal szemben.

Nagy-Britanniában is van már olyan párt, amelynek célja a burka betiltása. Nigel Farage, az euroszkeptikus UK Independence Party (UKIP) egykori vezetője a BBC-ben kijelentette: nem pusztán az iskolákból, hanem az élet minden területéről ki kellene tiltani a burkát, valamint az arcot eltakaró nikábot. A brit kormány nevében Ed Balls oktatási miniszter biztosította a közvéleményt, hogy egyetlen józanul gondolkodó, a politika főáramvonalába tartozó párt sem támogatná a szigetországban a muzulmán nők fátylának betiltását.

Kétszázan tüntettek tegnap a holland Geert Wilders mellett, amikor először kellett megjelennie egy amszterdami bíróságon.

Az iszlámellenes kijelentéseiről ismert populista képviselőt gyűlöletkeltéssel és diszkriminációval vádolják. Tegnap az előzetes tárgyalására került sor. A képviselő politikai jellegűnek minősítette perét, és leszögezte, hogy azt a szólásszabadság próbájának is tartja. Wildersnek, a holland Szabadságpárt vezetőjének Fitna című, saját készítésű rövidfilmjében az is elhangzik, hogy az iszlám szent könyve, a Korán „fasiszta írás”.

A film egyik alaptétele, hogy a Korán erőszakot szít. A mostani pert elsősorban a film miatt indították a politikus ellen. Gyűlöletkeltésért 15 hónapos börtön vagy 10 ezer euró pénzbírság róható ki Hollandiában. Képviselői helyének elvesztése azonban közvetlenül nem fenyegeti a vádlottat. (MTI)

Bevásárlás Párizs arab negyedében