Kazahsztán jelölését támogatta a saját politikai berendezkedését „irányított”, „szuverén” demokráciaként jellemző Oroszország is. Felvető dött: Moszkva a kazah elnökséget arra használná fel, hogy a maga szája íze szerint „reformálja” meg a szer vezetet.

Három fő orosz kifogás van az EBESZ-szel kapcsolatban: 1. A kontinentális katonai erőegyensúly állapota a NATO-terjeszkedés fényében; 2. a délkaukázusi régió, Grúzia, valamint az egyoldalúan Moszkva által elismert Abházia és Dél-Oszétia helyzete; 3. a tagországoki választásainak EBESZ általi megfigyelése.

Az első problémakör 1990-ben eredezik, amikor a NATO és az akkor még létező Szovjetunió vezette Varsói Szerződés (VSZ) megállapodott az európai hagyományos fegyveres erők kölcsönös korlátozásáról (CFE-szerződés). A dokumentum azonban a VSZ és a Szovjetunió megszűnésével Moszkva szerint a zónákat és a kvótákat illetően korrekcióra szorult, különösen, miután a függetlenné és a NATO tagjává váló balti államok a CFE-szerződésen kívül maradtak. A módosított CFE-szerződés az EBESZ 1999-es isztambuli ülésén született meg, ám azt a mai napig csak Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszoszág ratifikálta, a NATO tagjai nem. Moszkva csak részben teljesítette az isztambuli megállapodásban tett vállalásait, szerintük, miszerint csökkenti erőit Grúziában és Moldovában. Vlagyimir Putyin államfőként 2007 végén felfüggesztette Oroszország részvételét a CFE-szerződésben. A másik vitás fejezet

2008 augusztusa óta létezik, miután Grúzia fegyverrel kívánta visszaszerezni az ellenőrzést a hivatalosan hozzá tartozó, ám orosz támogatással lényegében másfél évtizeden át önálló Dél-Oszétia felett, ahol békefenntartóként az EBESZ felhatalmazásával orosz katonák állomásoznak. Védelmükre hivatkozva Moszkva az orosz hadsereg erőit vetette be a grúz hadsereg ellen, majd ideiglenesen további grúziai területeket szállt meg. Dél-Oszétiát és a hasonló helyzetű Abháziát később önálló államnak ismerte el. A harmadik vitás terület a 2008. márciusi orosz elnökválasztáskor vált jól láthatóvá, miután az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és a szervezethez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) nem küldte el Oroszországba választási megfigyelőit, kevesellve a monitoringra biztosított időt. Igaz, az

ODIHR nem küldte el munkatársait már a 2007. decemberi, a Putyin vezette Egységes Oroszország párt kétharmados győzelmével zárult parlamenti választásokra sem, amelyekről az EBESZ parlamenti közgyűlésének ekkor még megjelenő megfigyelői kritikus jelentést írtak. A dokumentumot Moszkva politikai indíttatású, megalapozatlan támadásnak mi nősítette.

Bár Kazahsztán Oroszország közeli szövetségese, a 2,6 millió négyzetkilométeres, földgázban és kőolajban gazdag ország nem feltétlenül az orosz érdekek közvetítője: tavaly megindult az országot Kínával összekötő olajvezeték, amely Oroszország távol-keleti olajexportőri pozíciószerzési terveit ingatja meg.

Épp az olajkészlet az, amely miatt a Nyugat még az „irányított demokráciát” is elnézi Kazahsztánnak.

Párbeszéd, civil társadalom, terrorizmus elleni fellépés

Kazahsztán elnökségét arra használja fel, hogy tovább erősitse az EBESZ bizalomerősitő, konfliktuskezelő, konfliktus-megelőző szerepét, mondotta lapunknak Bécsben Kairat Abdrahmanov, az ország állandó képviselet-vezetője.

Az EBESZ szerepe. Kazahsztán nagy jelentőséget tulajdonit a tagok közti bizalom helyreállitására, erősitésére. Ez a szervezet a legmegfelelőbb fórum a politikai párbeszédre, a nemzetközi biztonság növelésére. A társadalmi fejlődésben, a civiltársadalom felépitésében az ország jelentős tapasztalatot szerzett, amelyet meg akar osztani másokkal, a térség államaival, mondotta a képviselet-vezető. Több figyelmet szentelünk a demokratikus folyamatok elmélyitésére, tette hozzá.

Közös feladatok, vallási türelem, környezetvédelem. Kazahsztán nagy tapasztalatra tett szert a vallások, népcsoportok, nemzetiségek közti, türelmen, egymás érdekei, a közös érdekek érvényesitése alapján kimunkálandó kapcsolatépitésben. Mint soros EBESZ elnök, ezt a harmonizáló munkát tovább folytatjuk. Június végén nemzetközi tolerancia-kongresszust hivunk össze, amelynek gondolatát valamennyi részvevő támogatta. Ami a környzetvédelmet illeti, folytatjuk az Aral-tó helyreállitására tett együttes erőfeszitéseket.

Korfu-folyamat. Továbblépünk a tavaly elinditott párbeszéd-sorozatban, hogy választ adjuk az európai biztonságot fenyegető új kihivásokra (nemzetközi terrorizmus), a hagyományos fegyverzetet korlátozó európai egyezmény (CFE) erősitésére. Mint a problémákat közelebbről ismerő régiószomszéd, kiemelt figyelmet forditunk Afganisztán támogatására, a béke és stabilitás helreállitására, hiszen nemcsak a közép-ázsiai társág biztonságáról van szó.

EBESZ-csúcs. Örülünk, hogy a tagok többsége támogatta az új csúcsértekezlet összehivását, meggyőződésünk, hogy ez egyedülálló alkalmat ad a helsinki folyamat normáinak erősitésére, az új kihivásokra adandó közös válasz kidolgozására.

Mi az EBESZ?

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely 56 államot fog össze Európából, Észak Amerikából és Közép-Ázsiából. 1972-ben jött létre az értekezlet formában működő előd, hogy az alapvető ember-politikai jogokat rögzitő Helsinki Záróokmány érvényesitésére fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. Az 1989-1991-es európai rendszerváltó folyamatok után új feladatokat vállalt fel, 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-ben Budapesten rendezett konferencián vette fel a jelenlegi nevét. Székhelye Bécsben van, a szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció, a terrorizmus elleni fellépés, a „helsinki szellem"(például a vallási-faji-meggyőződési szabadság biztositása) megvalósitása.