Törökország: A legvitatottabb tagjelölt, az európai közvélemény erősen megosztott abban, fel kell-e egyáltalán venni az Európa és Ázsia határán fekvő országot. Már 1987-ben jelentkezett az unióba, amely azonban csak 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. A kettéosztott Ciprus (amelynek az északi harmadán fekvő Ciprusi Török Köztársaságot egyedül Törökország ismeri el) jó néhány fejezetet blokkol a tárgyalásokon.

Horvátország: Az EU-ban kialakult bővítésellenes hangulatban egyelőre csak a horvátok befogadása tűnik biztosnak. Ám a folyamat lassabban halad, mint Zágráb remélte: a csatlakozási tárgyalásokat az idén már aligha sikerül befejezni, így a felvétel legkorábban 2012-ben valószínű. A késedelem fő oka, hogy a szomszédos Szlovénia a határvita miatt több tárgyalási fejezet megnyitását is megvétózta.

Macedónia: A harmadik hivatalos tagjelölt Horvátország és Törökország mellett, de az EU egyelőre nem kezdett vele csatlakozási tárgyalásokat. Tavaly december óta a macedónok már vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe. Bonyolítja a helyzetet a Macedónia és Görögország közötti, évek óta tartó névvita.

Szerbia: Beadta tavaly decemberben Szerbia a hivatalos EU-felvételi kérelmet, annak ellenére, hogy a tagállamok figyelmeztették Belgrádot, ne siesse el a dolgot. Akárcsak a macedónok, most már a szerbek is vízum nélkül utazhatnak be a schengeni térségbe. Továbbra is vitatott, eléggé együttműködik-e a hágai nemzetközi törvényszékkel Szerbia, amely még mindig adós Ratko Mladics boszniai szerb parancsnok letartóztatásával.

Montenegró: Milo Djukanovics miniszterelnök abban reménykedik, hogy Montenegró még Szerbia vagy Macedónia előtt beléphet az EU-ba. A felvételi kérelmet már 2008 végén beadták, de az Európai Bizottság egyelőre nem javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Bosznia-Hercegovina: Az unió egyelőre a vízummentességet sem adta meg Boszniának, ahol továbbra is békefenntartók állomásoznak. A politikai stabilitás hiánya, a szervezett bűnözés és az etnikai feszültségek komolyan aggasztják az EU-t.

Albánia: A jogállamiság megerősítése, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem – íme néhány az albánok legsürgősebb „házi feladatai” közül. Az EU elképzelhetőnek tartja az ország befogadását, de csak hosszú távon.

Izland: A pénzügyi válság felgyorsította a dolgokat, Izland tavaly júliusban beadta a hivatalos tagsági kérelmet. Bár az izlandiak az EU-joganyag nagy részét már most alkalmazzák, Brüsszelben közölték, hogy a szigetországnak sem jár „gyorsított” felvételi eljárás.