A feltehetően a kínai kormány megbízásából dolgozó hackerek emellett több mint húsz vállalat ellen is támadást indítottak. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közölte: „Magyarázatot fogunk kérni a kínai kormánytól. Alapvető jog egy modern társadalomban és gazdaságban, hogy mindenki bizalommal tudja használni a kibernetikai teret”. A kínaiak egyelőre „tanulmányozzák” a Google bejelentését.

A Google illetékesei jelezték: tárgyalni akarnak a kínai kormánnyal arról, hogy a cég szolgáltathat-e a továbbiakban szűretlen keresési eredményeket, ám ennek megvalósulására kicsi az esély.

A világcég 2006 januárjában indított olyan keresőprogramot Kínában, amely önmagát cenzúrázva kiszűrte az emberi jogokra, Tibetre, valamint egyéb, a pekingi hatóságoknak kényes témákra vonatkozó adatokat. A Google-t komoly kritika érte azért, mert feláldozza a szólásszabadságot annak érdekében, hogy betegye a lábát a több mint 300 millió internetfelhasználót jelentő kínai piacra.

Amennyire képesek az új technológiák arra, hogy segítsék az információ terjesztését, a szólás szabadságának biztosítását, ugyanannyira működnek jól az elnyomók kezében is. Tavaly egy a Wall Street Journal napilapban megjelent cikk miatt érte bírálat a Nokia mobiltelefoncéget, mert állítólag olyan technológiát adott el Iránnak, melylyel az iszlám köztársaság vezetése ellenőrizni tudja, ki töltött fel az internetre nekik kellemetlen tartalmat. A tavalyi elnökválasztás utáni zavargásokban az ellenzék fő fegyvere pont a világhálóra feltöltött, a rezsim brutalitását bizonyító videók voltak. A Nokia cáfolta a hírt, mondván, csak olyan technológiáról van szó, ami máshol is létezik, és lehetővé teszi üzenetek, beszélgetések lehallgatását. Nagy a vita Kuba kapcsán is az internet jelentőségéről. A karibi országban például egy hónapja raboskodik az amerikai kormányzat fejlesztési szervezetének, a USAID-nek dolgozó személy, mert laptopokat és mobilokat mert szétosztani a kubaiak között.