A betiltott szervezet győri székhelyű „Wass Albert zászlóalja” tavaly hozta létre a Székelyföldön ún. Székely Szakaszát, amelynek tagjait erdélyi magyar fiatalok közül toborozta. A szervezetet jogilag még nem jegyezték be ugyan Romániában, a Székely Szakasz „kinevezett és a Szent Koronára felesketett” tagjai és vezetői nem rejtik véka alá, hogy a bejegyzés folyamatban van.

A gárda erdélyi egységének tevékenységéről a héten közölt kétoldalas riportot a bukaresti Adevarul napilap. Az újság kiderítette, hogy a szervezet már gazdaságilag is megvetette a lábát Romániában, ahol olyan cégek révén folytat üzleti tevékenységet, mint például a SC Garda maghiara SRL (Magyar Gárda Kft.) vagy pedig a Terran Group cég. Az első őrző-védő szolgáltatásokat, személyi védelmet biztosító vállalkozás, a második viszont számítástechnikai, tartozásbehajtási és nyomozói tevékenységet folytat.

A román sajtó figyelmét a Székely Szakasz által tavaly december elsején Kolozsváron előre meghirdetett rendezvény keltette fel, amely a helyi magyar és román lapok szerint kis híján etnikumközi konfl iktusba torkollt. A magyar gárdisták a román nemzeti ünnep alkalmával tervezték megkoszorúzni Mátyás király kolozsvári szoborcsoportját, hogy ezáltal emlékezzenek meg – alapításának 90. évfordulóján – az egykori Székely Hadosztályról, amely a románok ellen harcolt. Rendezvényük engedélyezését a kolozsvári polgármesteri hivatal és a helyi csendőrparancsnokság elutasította.

A helyszínen a Noua Dreapta (Új Jobboldal) elnevezésű újfasiszta jellegű román szervezet mintegy száz tagja és más szélsőséges román szervezetek szimpatizánsai várták őket. A román fiatalok a gárdisták érkezésekor kiabálni kezdtek: „Trianon! Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból!” A helyi rendőrség és csendőrség gyors intervenciója akadályozta meg a tettlegességet. Hat magyar fiatalt úgy menekítettek ki a felhergelt román nacionalisták köréből, hogy bekísérték őket a rendőrségre, ahol a nem engedélyezett rendezvényért a szervezőt 50 ezer lejre (mintegy 3,25 millió Ft) büntették.

László Attila kolozsvári alpolgármester, aki a forró pillanatokban a helyszínen tartózkodott, és akit az akció fejleményeiről az illetékes szervek folyamatosan tájékoztattak, kijelentette: „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el.”

Az Adevarul mostani összeállítása azt hangsúlyozza, hogy a Magyarországon betiltott szervezet megfontoltan helyezte át a tevékenységét Romániába, ahol „pincekocsmákban” és a hegyekben, „titkos helyeken” folyik a tagtoborzás és a katonai jellegű kiképzés. A lap megszólaltatta a szakasz két tagját is. Csibi Barna, az akciók egyik fő szervezője elmondta: igyekeznek betartani a román törvényeket, hogy ne jussanak a magyarországi szervezet sorsára. Egyébként székelynek mondta magát, hangsúlyozva, hogy a székely nem magyar, s igen rossz véleménnyel van a magyarokról, akik „elárulták” a székelyeket, és nem tartják őket testvéreiknek. Keresztes Nándor, a szakasz sajtófelelőse elismerte, hogy a rangokat Magyarországról kapják, és szervezetileg a győri zászlóaljhoz tartoznak. – Mi Magyarországhoz tartozunk. Ők segítenek mindennel, amit mi kérünk – mondta. Keresztes szerint főleg szociális program jaik vannak, és a gárda Erdélybe látogató vezetőinek a védelmét biztosítják. Ugyanakkor persze „önvédelmi kiképzésben” is részesülnek, hogy „bármilyen adódó helyzetre” felkészültek, edzettek legyenek.

Az Adevarul szerint a Magyar Gárda a magyarországi szélsőjobboldal „milíciája”, amely „fasiszta típusú ideológia” szerint működik.

A Székely Szakasz Kolozsváron toboroz