Ukrajna: távol Európától
Az elnökjelöltek közül egyedül Viktor Juscsenko szögezte le egyértelműen, hogy fő célja az ország bejuttatása az EU-ba és a NATO-ba. Igaz, a két legesélyesebbnek tartott jelölt, Viktor Janukovics és Julija Timosenko is tett unióbarát kijelentéseket, de ezeket mindketten olyan feltételekhez kötötték, amelyekkel szemben elsőbbséget élveznek a nemzeti megfontolások és a regionális szövetségek. Janukovics csak Ukrajna sajátosságainak és geopolitikai elhelyezkedésének figyelembevétele mellett, az ország történelmi, nemzeti és kulturális egyediségét megőrizve tartja elképzelhető stratégiai célnak az EU-csatlakozást, s Timosenko is előtérbe helyezte az „ukrajnai építkezést" az „európai építkezéssel" szemben.
A legutóbbi, 2004. évi elnökválasztások „narancsos forradalomba” fordulását a nagyhatalmak aktív állásfoglalásai kísérték, mostanában azonban az amerikaiak és az oroszok is – mintha csak megállapodtak volna – tartózkodnak a vasárnapi elnökválasztás közvetlen befolyásolásától – írja kijevi tudósítónk, Mészáros Sándor, hozzátéve: az EU sem küld nyilvános jelzéseket, kit tekintene kedvező befutónak a választási maraton végén. Alekszandr Babakov, az orosz állami duma elnökhelyettese a legolvasottabb ukrán napilapnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy ez alkalommal Moszkva egyik jelölt mellett sem kötelezte el magát.
Igaz, Medvegyev elnök több esetben méltatta Janukovicsnak, a Régiók Pártja indulójának politikusi kvalitásait, míg Putyin miniszterelnök ukrán partnerét, Julija Timosenkót dicsérte. Az orosz várakozások egy olyan ukrán vezető színre lépéséhez kötődnek, aki felismeri, hogy országa szuverenitását nem sérti, ellenkezőleg, erősítheti az Oroszországgal való jószomszédi viszony, a kölcsönösen előnyös együttműködés. A gázviták, az árháborúk megoldását – a politikus szerint – azon orosz javaslat megvalósítása segíthetné, hogy az Ukrajnán átívelő vezeték kerüljön egy nemzetközi konzorcium tulajdonába: a csőrendszer így mindenképpen Ukrajna területén maradna, s a haszon közös lenne.
A nyugati elemzők nem mulasztják el megjegyezni, hogy Ukrajna a világ tíz legkockázatosabb állami adósának egyike, s legutóbb már az IMF-fel is megszakadtak Kijev tárgyalásai. Az ország gazdasági kilátásai kedvezőtlenek. Tavaly mintegy 20 százalékkal, 29,76 millió tonnára esett vissza az ukrán acéltermelés a 2008-as 37 millió tonnáról. Ukrajna a világ nyolcadik legnagyobb acéltermelője, s az ország exportjában is jelentős részt képvisel az acél, ezért a visszaesésnek nagy szerepe van abban, hogy az ukrán hazai össztermék tavaly nagyot zuhant. A Világbank mindemellett javított Ukrajna idei gazdasági kilátásain, s azzal számol, hogy 2010-ben már 2,5 százalékkal nő az ukrán GDP a 2009-es 15 százalékos esést követően.
A Nyugat érezhető csalódottsággal figyeli a meglehetősen hosszúra nyúlt ukrán elnökválasztási kampányt. S miközben a Reuters beszámolóját olvasva arról értesül, hogy a jelöltek voksai interneten is megvásárolhatók, már maga sem tudja, kinek drukkoljon. Az Euobserver.com című, uniós ügyekkel foglalkozó brüszszeli hírportál szerint az első fordulóban Janukovics 30, Julija Timosenko 16, Viktor Juscsenko, hivatalban lévő elnök pedig 3,5 százalékra számíthat. A második fordulóban – ugyanezen hírportál szerint – Janukovics 43-29 arányban verheti meg Timosenkót.
